2012. április 24., kedd

csöndes szél

Megváltozott a blog..
itt belül.
nem szeretem mégse a változásokat.
pedig előző bejegyzésemben a változásokról írtam meg a várásáról
aztán most így rájöttem hogy nem nem mégse.
éppígy bánok meg mást is.
vagy csak nem értem most mi jön akkor azután...
és van e folytatás?!
vannak dolgok amikről nem írhatok, de amúgy meg nem is szeretnék... nem illik. meg olyan magán ügy.
de beszélni se beszélhetek róla.
magamban tartani, emészteni. vagy azt nem kell? csak hopp kész slusz! nem is jelent többé semmit. megvan oké ennyi. minek több? ragozni? ugyan á.

csúnya idő van, szél , gonosz felhők. talán bennem is ez van? tisztító szél az kéne!

á nyakunkon a ballagás is... utolsó hét a Szakközépiskolában.
furcsa. nem is tudom milyen , nem érzem még annyira hogy
mit is kéne érezni?

ma nagyon sokan felhívtak
megérzik az emberek... ha
én...

hívott a nővérem, kimegyek elé a kelenföldire. nem tesz jót nekem ugyse ez a gépterem. szia ápr! bár még lehet találkozunk itt.. eme hónapban.

2012. április 9., hétfő

várás

várás. varrás. varjunk türelmet a szívünkbe. szavakat a csendre. lüktetést a mozdulatlanságra. várás.
sodródás
de van mire,kire gondolni elalvás előtt.
vagy csak vissza idézni pár olyan borzongós pillanatot.

szeretném már túlélni, megúszni ezt az időszakot.
már annyira érzem a váltást.
tudom hogy kell. környezet,emberek, időtöltés. egyszerűen mindennek meg kell most változnia és utána jöhet az elmélyedés, újabb felfedezés, szeretés.

2012. április 5., csütörtök

dugjál engem el



"Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elöl valahol,
olyan messze ahol már csak mi beszélünk alapból
Fogd a kezem, s vigyél el a tengerhez de komolyan,
mutasd meg a partyvárost, tudom, hogy még van olyan..."




és azt hiszem ez a nagy keresés is csak illúzió volt. nagy szükség van most a hitre.
a telihold árnyékában mosolygunk. :) egyszer össze ér majd a szívünk.
mert soha nem azt szeretjük aki minket szeret. és akit mi szeretünk ő nem is úgy szeret.
ez is nagy közhely.
dugjál engem dugjál el!