a csoda tovább gördül mint apró hógolyó ami elindul és hatalmas lavinát gyárt maga körül magából.
nagyobb és fényesebb most .
szép karácsony. szép hírek. együtt.
nem is kívánhatnék többet, szebbet , boldogabbat.
munkám is lesz. :)) állandó.
közel hozzá!
nagyon egymásba vagyunk már. talán elszakíthatatlanul.
2013.... ideje búcsúznom. nem most nem a szokásos óév értékelő valamivel.
csak úgy könnyedén elengedlek.
és jobban várom a jövő évet mint amekkora öröm elengedni megint egy évet.
minek az éve vagy 2013???
a nagy fájdalmak és nagy szeretet éve!
azt hiszem részleteznem nem szükséges , és az átlátszó pukkasztós fóliát hagyjuk rajta a negatív élményeken letakarva, porosodni.
ami meg jó az megmarad jónak.
és csodaév volt.
csoda helyeket mutatva.
szerelmesen örvénylő.
na a viszontlátásra! a sok mosoly marad.
2013. december 29., vasárnap
2013. december 6., péntek
*télanyók,télapók csodái*
szoktam olyat csinálni hogy: HÍÍÍÍíííííí! (mikor megijedek, mikor gyermeki örömmel örülök, meglepődök valamin.)
ahogy ma is! a kis csizmámba mikulás!
pont az a torokszorító boldog érzés fogott el mint amikor gyermeki szeretettel rohantam az ajtó felé és tudtam valami lesz a csizmába.
Most nem remélve semmit , csak cigizni kávézni indultam ki, és ott volt. ott figyelt a csoki mikulás.
:))
Mert mindig mindenkiben ott van a gyermek. lehet hogy egyesek jó mélyre elássák. de én nem...
és ez nagyon jó. annyira örülök hogy őszintén gyermek hittel tudom a csodák itt vannak. a csodákat mi magunk is csináljuk.
csodás mikulást mindenkinek!
mert a télapó létezik. a télapók, télanyók mi magunk vagyunk és csodákat teremtünk egymás számára.
És én Nagyon de Nagyon szeretem az én télapóimat, télanyóimat, és a drága szerelmem!
ahogy ma is! a kis csizmámba mikulás!
pont az a torokszorító boldog érzés fogott el mint amikor gyermeki szeretettel rohantam az ajtó felé és tudtam valami lesz a csizmába.
Most nem remélve semmit , csak cigizni kávézni indultam ki, és ott volt. ott figyelt a csoki mikulás.
:))
Mert mindig mindenkiben ott van a gyermek. lehet hogy egyesek jó mélyre elássák. de én nem...
és ez nagyon jó. annyira örülök hogy őszintén gyermek hittel tudom a csodák itt vannak. a csodákat mi magunk is csináljuk.
csodás mikulást mindenkinek!
mert a télapó létezik. a télapók, télanyók mi magunk vagyunk és csodákat teremtünk egymás számára.
És én Nagyon de Nagyon szeretem az én télapóimat, télanyóimat, és a drága szerelmem!
2013. november 28., csütörtök
fejbúbig érő szeretet
Meggyógyulok, boldogan élek míg meg nem hallok.
lesz család. van szeretet. örök örökre.
olyan jó! jön a tél. jönnek a csodák. fejbúbig szökik a szeretet.
szép volt ősz... köszönöm.
néha már az agyam nem képes uralkodni annyira tisztán és világosan szeretet uralja. nem tudom hiba e? de jó vele... minden jó! boldog vagyok.
Tenyerembe szállingózott a tél. Hideg csípte arcok a hó golyók között. Égő sorok a fákon. Mézeskalács tészta puhul. Elolvadt Adventi koszorúk. Lelkes hóember készítők, bosszús hó lapátos nagyapók. Forralt bortól mámorosan szánkózó ifjak. Óévet búcsúztató zsibongás, pezsgő, konfetti! Tél Barátom! Gyere méltó ünnepekkel , hóval , szeretettel.
Én várlak!
lesz család. van szeretet. örök örökre.
olyan jó! jön a tél. jönnek a csodák. fejbúbig szökik a szeretet.
szép volt ősz... köszönöm.
néha már az agyam nem képes uralkodni annyira tisztán és világosan szeretet uralja. nem tudom hiba e? de jó vele... minden jó! boldog vagyok.
Tenyerembe szállingózott a tél. Hideg csípte arcok a hó golyók között. Égő sorok a fákon. Mézeskalács tészta puhul. Elolvadt Adventi koszorúk. Lelkes hóember készítők, bosszús hó lapátos nagyapók. Forralt bortól mámorosan szánkózó ifjak. Óévet búcsúztató zsibongás, pezsgő, konfetti! Tél Barátom! Gyere méltó ünnepekkel , hóval , szeretettel.
Én várlak!
2013. november 22., péntek
reggeli révedezés
boldog sóhajok és keserű könnyek, rándulások testben és arcon. elrepült ez az év is. már súrolja szárnyait hogy fényesen kelljen újra útra!
egy év alatt annyi minden.... 2013 tudtam hogy szerelmes leszek, hogy azt hiszem az vagyok. hogy utána vagyok. és megsemmisülni is igazán tudtam. próbáltam az álmaimért tenni. tönkre tenni magam is igyekeztem. új barátokat ismertem meg hogy barátoké legyenek. számtalan helyen dolgoztam...
most mi végett a leltár? nem tudja. csak reggel fél 8-kor felkelt és ír. nem ma nincs munka. megfázott. szegény kis ázott veréb, erőket gyűjt és vonatra száll. szerelméhez.
a szerelem én amúgy nem tudtam.... mindent meg gyógyít az emberben. sokkal több szeretettel van minden iránt. könnyebben tudja adni.
munkát.... a szüleim meg munkát akarnak rám tukmálni. állandóan ezen fáradás. nem értik meg HOGY......
meg tudod ott van Kecskemét. Színjátszó, a Hétfők.
nehéz az összehangolás. nehéz az élet boldogulás. de minden pillanatot élvezni. ha fáj akkor fájjon nagyon és azt is megélem. mint tegnap a csurom vizes kétségbe esést.
bundás kenyér, mézes citromos tea! Otthon vagyok. meleg és most nagyon jó.
egy év alatt annyi minden.... 2013 tudtam hogy szerelmes leszek, hogy azt hiszem az vagyok. hogy utána vagyok. és megsemmisülni is igazán tudtam. próbáltam az álmaimért tenni. tönkre tenni magam is igyekeztem. új barátokat ismertem meg hogy barátoké legyenek. számtalan helyen dolgoztam...
most mi végett a leltár? nem tudja. csak reggel fél 8-kor felkelt és ír. nem ma nincs munka. megfázott. szegény kis ázott veréb, erőket gyűjt és vonatra száll. szerelméhez.
a szerelem én amúgy nem tudtam.... mindent meg gyógyít az emberben. sokkal több szeretettel van minden iránt. könnyebben tudja adni.
munkát.... a szüleim meg munkát akarnak rám tukmálni. állandóan ezen fáradás. nem értik meg HOGY......
meg tudod ott van Kecskemét. Színjátszó, a Hétfők.
nehéz az összehangolás. nehéz az élet boldogulás. de minden pillanatot élvezni. ha fáj akkor fájjon nagyon és azt is megélem. mint tegnap a csurom vizes kétségbe esést.
bundás kenyér, mézes citromos tea! Otthon vagyok. meleg és most nagyon jó.
2013. november 1., péntek
elhatározott határozat
néha végtelen szomorúság kerít be kertjébe. akkor abban a pillanatban negatív aspektusok hatására végtelennek tűnik.
Sok rosszat tettem már életem során. És mindig meg is szenvedtem értük.
már nem akarok rosszat tenni, lázadni. és inni... addig inni míg ki nem fordulok önmagamból. a Hedonizmus kora leáldozott számomra.
Ebből a végtelenül szabad kamasz lázadó lányból aki vagyok és voltam.... most valaki más lesz. Nő.
valahogy már kinőttem azt amibe keverem folyton magam , ha valami nem tetszik.
Nem nincs ilyen. Teljes mellszélességgel és a csillogó szemekkel vállalni kell a tetteimet. Ezért nem okozhatok olyat ami elől később a világ mögé futnék mert annyira fáj. Ez a megszüntethetetlen szomorúság és fojtogató bűntudat többé nem talál bennem otthont.
Most nagyon erős vagyok, és leszek. Egy betegséget kell legyőznöm , ezen felül még kamaszból nővé kell érnem, a viselkedést illetően. mert az értékrend már rég a fejemben. de a megvalósítás lehetőségét most megadom magamnak. És elsősorban magamnak bizonyítok nem annak a külvilágnak akiknek már elege van ebből a kócos gondolatú majomból.
Majd én.... most majd én....!
szóval tulajdonképpen én amúgy végtelenül jó...
is.
mint mindenki.
Türelem. rózsás kertekben fürdik majd szívem.
Sok rosszat tettem már életem során. És mindig meg is szenvedtem értük.
már nem akarok rosszat tenni, lázadni. és inni... addig inni míg ki nem fordulok önmagamból. a Hedonizmus kora leáldozott számomra.
Ebből a végtelenül szabad kamasz lázadó lányból aki vagyok és voltam.... most valaki más lesz. Nő.
valahogy már kinőttem azt amibe keverem folyton magam , ha valami nem tetszik.
Nem nincs ilyen. Teljes mellszélességgel és a csillogó szemekkel vállalni kell a tetteimet. Ezért nem okozhatok olyat ami elől később a világ mögé futnék mert annyira fáj. Ez a megszüntethetetlen szomorúság és fojtogató bűntudat többé nem talál bennem otthont.
Most nagyon erős vagyok, és leszek. Egy betegséget kell legyőznöm , ezen felül még kamaszból nővé kell érnem, a viselkedést illetően. mert az értékrend már rég a fejemben. de a megvalósítás lehetőségét most megadom magamnak. És elsősorban magamnak bizonyítok nem annak a külvilágnak akiknek már elege van ebből a kócos gondolatú majomból.
Majd én.... most majd én....!
szóval tulajdonképpen én amúgy végtelenül jó...
is.
mint mindenki.
Türelem. rózsás kertekben fürdik majd szívem.
2013. október 20., vasárnap
Metró kelengye
Metró kelengye
Angyal gyerekek nevetnek
felém a metró kitört ablakaiból.
A következő megálló a klinikák.
Egy állapotos nő szál fel.
Nincs hely! Izzadt fenekek
feszengenek a bőrüléseken.
Ember okozta hányingerem van.
Leszállok. A mozgó lépcsőn
a jobb oldalra állj, hogy aki siet
kapkodhassa lábát a balon ,
ha már a szárnyunkat levágta az idő.
Elmerülök a mozgó lépcső adta kéjben.
Ne felejts el le lépni!
Most felverem a moszkva teret sarkammal.
Sűrű habként hömpölyög felém a semmi.
Ma se.
Holnap után se.
Évek múlva: nevetséges türelemmé szelídítem.
2013. október 16., szerda
tetovált szerelem
zongora hangjai.
bárcsak tudna.
az eső kopog, fröcsög. csapong az üvegen. arcomra folyna és le a semmibe.
Robinál vagyok.
tegnap érkeztem.
mindig és örökre meglepetést mutatott meg .
EMÍLIA. tetoválás.
a bal vállán ott virít a nevem. immár talán örökre.
sokkolt.
még most se fogtam fel teljesen ez mit is jelent, jelenthet.
most már elfogadtam. sose bánja meg. sose!
örök életére kísérjem el , és nem csak a nevem.
szeretet. óriási összekapcsolódás.
és nagyon boldog vagyok.
Kecskemét is jó volt. Színjátszó. jó hétfőknek nézek elébe.
Ma pedig Budapest. Barbi Kálvin. Nóri Színház. felülünk a vágy villamosára.
Mindenkinek szép Októbert! őszi leveles csodák.
bárcsak tudna.
az eső kopog, fröcsög. csapong az üvegen. arcomra folyna és le a semmibe.
Robinál vagyok.
tegnap érkeztem.
mindig és örökre meglepetést mutatott meg .
EMÍLIA. tetoválás.
a bal vállán ott virít a nevem. immár talán örökre.
sokkolt.
még most se fogtam fel teljesen ez mit is jelent, jelenthet.
most már elfogadtam. sose bánja meg. sose!
örök életére kísérjem el , és nem csak a nevem.
szeretet. óriási összekapcsolódás.
és nagyon boldog vagyok.
Kecskemét is jó volt. Színjátszó. jó hétfőknek nézek elébe.
Ma pedig Budapest. Barbi Kálvin. Nóri Színház. felülünk a vágy villamosára.
Mindenkinek szép Októbert! őszi leveles csodák.
2013. október 9., szerda
hattyú
Húúúú de szépséges lett a blog! de nem? :)
szerintem sikerült jól megcsinálnom.
Október. :))
és annyira nem is hideg az a hideg.
Hétfőnként új izgalmak érkeznek az életembe. Kecskemét. :)
erről egyenlőre ennyi.
Voltam Keszthelyen nővéremnél. csodás volt! Hattyúk, mint azt láthatod. egyébként veszélyes állatok. Balaton. Paddy koncert. szauna, úszás, bringázás. Egy jól sikerült Nővér-Húg hétvége. :))
Volt virág kötés is. kard virág mezők, meg krizantén, őszi rózsa.
a 13 óra munka valahogy nem.
próbálkozok...
ja és ha van valami olyan vers kitéve, az nem feltétlenül rólam szól!
nem is kívánok most többet lepötyögni. :))
szépséges Októbert! Repülj Madár, repülj!
szerintem sikerült jól megcsinálnom.
Október. :))
és annyira nem is hideg az a hideg.
Hétfőnként új izgalmak érkeznek az életembe. Kecskemét. :)
erről egyenlőre ennyi.
Voltam Keszthelyen nővéremnél. csodás volt! Hattyúk, mint azt láthatod. egyébként veszélyes állatok. Balaton. Paddy koncert. szauna, úszás, bringázás. Egy jól sikerült Nővér-Húg hétvége. :))
Volt virág kötés is. kard virág mezők, meg krizantén, őszi rózsa.
a 13 óra munka valahogy nem.
próbálkozok...
ja és ha van valami olyan vers kitéve, az nem feltétlenül rólam szól!
nem is kívánok most többet lepötyögni. :))
szépséges Októbert! Repülj Madár, repülj!
2013. szeptember 24., kedd
méhbe varrt semmi
Újra le ereszted
pulzáló kútadba
a magány búvárait.
Már megint egyedül iszol,
megszerkeszted magadban
a nőt aki anya lesz.
Méhed fala málló vad hús
repedezik benne a remény
hogy egyszer lakója lesz.
Újra meszeli az eget,
anyákat fest majd csillagokból.
Meddő képzelgés mint te!
Távolról még hallod :
sír benned a múlt.
Te vagy a magzat aki
saját méhében fogan.
Újra fel húzod
pulzáló kútadból
a kikapart semmit.
pulzáló kútadba
a magány búvárait.
Már megint egyedül iszol,
megszerkeszted magadban
a nőt aki anya lesz.
Méhed fala málló vad hús
repedezik benne a remény
hogy egyszer lakója lesz.
Újra meszeli az eget,
anyákat fest majd csillagokból.
Meddő képzelgés mint te!
Távolról még hallod :
sír benned a múlt.
Te vagy a magzat aki
saját méhében fogan.
Újra fel húzod
pulzáló kútadból
a kikapart semmit.
2013. szeptember 16., hétfő
a csodákról
Hogyan is kezdhetném ha nem fejezném be egy mondattal?
mintha lázas lennék.
kihánytam a belem is. utólag figyelmeztetlek undorító leszek. vagy eddig végig az voltam? sose tűnt fel. önön gyarlóságaimat minta gyűszűn keresztül nézném.
szüret! ó jó kis szüret. egy pohár jó bor le csúszna most , de a tény hogy attól csak még magányosabban érezném magam elkeserít.
amúgy se szabad innom. 4 tequila , pár sör és a depresszió eluralkodik agyamban és testemben.
vagy túl nagy hülyeségeket csinálok.
nem is tudom melyik a rosszabb? ó de igen! ha mind kettő egyszerre jelentkezik.
az egyetlen dolog ami most "JÓ" az életemben az hogy szerelmes vagyok.
de hát kell ennél több, jobb vagy csodálatosabb mint a szerelem?
és ez nem az a sablon duma. ez valóban két ember titkos szövetsége melyet az élet szőtt ilyenné és ők alakítják. ők egymásnak két csoda. habár két külön világ mégis ők ketten tudnak lenni az egység. az erő, boldogság, hit.
talán még nem is hittem ennyire senkiben mint most ő benne. mert ő hisz bennem és tudom hogy szeret és tudom hogy én is őt.
na ez a csoda!
lehet hogy most nincs munkám, nem járok iskolába de sokkal boldogabb vagyok mint az akinek mindez meg adatott.
és ha elég akaratom, hitem, van akkor álmom valósággá válik!
egy álmom már teljesült. ismerem őt!
minden rajtam múlik és minden olyan közel van. türelem. csodálatos élni.
mintha lázas lennék.
kihánytam a belem is. utólag figyelmeztetlek undorító leszek. vagy eddig végig az voltam? sose tűnt fel. önön gyarlóságaimat minta gyűszűn keresztül nézném.
szüret! ó jó kis szüret. egy pohár jó bor le csúszna most , de a tény hogy attól csak még magányosabban érezném magam elkeserít.
amúgy se szabad innom. 4 tequila , pár sör és a depresszió eluralkodik agyamban és testemben.
vagy túl nagy hülyeségeket csinálok.
nem is tudom melyik a rosszabb? ó de igen! ha mind kettő egyszerre jelentkezik.
az egyetlen dolog ami most "JÓ" az életemben az hogy szerelmes vagyok.
de hát kell ennél több, jobb vagy csodálatosabb mint a szerelem?
és ez nem az a sablon duma. ez valóban két ember titkos szövetsége melyet az élet szőtt ilyenné és ők alakítják. ők egymásnak két csoda. habár két külön világ mégis ők ketten tudnak lenni az egység. az erő, boldogság, hit.
talán még nem is hittem ennyire senkiben mint most ő benne. mert ő hisz bennem és tudom hogy szeret és tudom hogy én is őt.
na ez a csoda!
lehet hogy most nincs munkám, nem járok iskolába de sokkal boldogabb vagyok mint az akinek mindez meg adatott.
és ha elég akaratom, hitem, van akkor álmom valósággá válik!
egy álmom már teljesült. ismerem őt!
minden rajtam múlik és minden olyan közel van. türelem. csodálatos élni.
2013. szeptember 4., szerda
rendszerbe az emlékekkel
zokog a lelkem.
ez a változás és gyógyulás nehezebb mint gondoltam vagy hittem...
de ma legalább rendet tettem magam körül és több kevesebb sikerrel kidobtam ami nem kell, meg két hippi nadrágomat, a zöldet is. annyi emlék. az emlék persze megmarad , hatszor átstoppolt szanaszét szakadt hippi nadrágot azért mégse kéne már hordani.
a jelszó padlás. :)
naaa! azért elég sok "kacatot" kidobtam ma. legalább 15 évet vissza mentem a nagy kemény 20-ból.
csokoládépapírok. nem kell. úgyis minden pillanat itt van a szívemben!
most pedig megyünk apával az állomásra!
Jön Róbert! szeretem. nagyon. ő most a fény!
ez a változás és gyógyulás nehezebb mint gondoltam vagy hittem...
de ma legalább rendet tettem magam körül és több kevesebb sikerrel kidobtam ami nem kell, meg két hippi nadrágomat, a zöldet is. annyi emlék. az emlék persze megmarad , hatszor átstoppolt szanaszét szakadt hippi nadrágot azért mégse kéne már hordani.
a jelszó padlás. :)
naaa! azért elég sok "kacatot" kidobtam ma. legalább 15 évet vissza mentem a nagy kemény 20-ból.
csokoládépapírok. nem kell. úgyis minden pillanat itt van a szívemben!
most pedig megyünk apával az állomásra!
Jön Róbert! szeretem. nagyon. ő most a fény!
2013. szeptember 3., kedd
a remény szele
Nos hát itt vagyok! Itt az ősszel karöltve. és ezzel a valamivel...
a gyógyulást megkezdtem. ágy nyugalom mondhatni idegen fogalom számomra, évek óta nem tudok kiszállni ebből a pörgésből amibe folyton önmagam kényszerítem. hát tessék! most önként és keserédes boldogsággal mondom elég!
holnap vérvétel, hétfőn az eredmények.
meg fogok gyógyulni. és a régi rossz dolgokat ki szelektálva életemből, új erővel indulhatok neki mindennek.
a 20 éves Németh Emília. nem ígér komolyságot, valahol örök gyerek. de szárnyalni fog és "feladatát" teljesítve boldogan él majd. felelősség. az új kis cél. felelősnek lenni a tetteidért.
vagy... mert felelős lettél a rózsádért amit egyszer és mindenkorra megszelídítettél.
és most nem másoknak ígérek és vallok szint.... önmagamnak tartom a tükröt. a tükör.... a tükröm hamarosan megtisztítva hogy újra önmagamat lássam. és fogom is.
mert igen nagyon sokszor átváltoztam , eltűntem de már kezdem látni újra önmagam!
a gyógyulást megkezdtem. ágy nyugalom mondhatni idegen fogalom számomra, évek óta nem tudok kiszállni ebből a pörgésből amibe folyton önmagam kényszerítem. hát tessék! most önként és keserédes boldogsággal mondom elég!
holnap vérvétel, hétfőn az eredmények.
meg fogok gyógyulni. és a régi rossz dolgokat ki szelektálva életemből, új erővel indulhatok neki mindennek.
a 20 éves Németh Emília. nem ígér komolyságot, valahol örök gyerek. de szárnyalni fog és "feladatát" teljesítve boldogan él majd. felelősség. az új kis cél. felelősnek lenni a tetteidért.
vagy... mert felelős lettél a rózsádért amit egyszer és mindenkorra megszelídítettél.
és most nem másoknak ígérek és vallok szint.... önmagamnak tartom a tükröt. a tükör.... a tükröm hamarosan megtisztítva hogy újra önmagamat lássam. és fogom is.
mert igen nagyon sokszor átváltoztam , eltűntem de már kezdem látni újra önmagam!
2013. augusztus 27., kedd
csodálkozó csoda
különös egy lény az ember.
különös vagyok én is.
húsz év alatt sok mindent össze hordtam magamnak. akár kár akár nem kár.
Görögország! Le se lehet írni olyan csodálatos. Tenger. a SÓS.
apró részleteket írhatnék... de már nem ott tartok képzeletben. nem írok már le mindent. és nem csak a lényegest vagy a lényegtelent. úgy nem nagyon. általában az időre hivatkozhatnék. de mint a tenger....
csak a hullámzás. a végtelen víz. a napfelkelte.
meg aztán a hibák! még mindig újra ugyan azok, ha hiba az hogy szeretsz. ha szeretet nem múlik. és mi a különbség szerelem , szeretet között?
valamiért itt vagyok. még mindig, mint minden eredendő bűn fő oka, mint a gyermek aki naiv hitével és szeretetével mindenkit szeretni akarna. megváltoztatni a rosszat, a bűnösből angyalt csinálni akarna.
a jónak hibáit szeretetté olvasztani.
néha még mindig nem tudom ki vagyok és mi a feladat. amikor egyedül vagyok magány. képtelenség a szobában csak én. ÉN. egyesegyedül. akkor érzem hogy rossz vagyok... sok a bűnöm. nagyon kiszíneztem ezt a karmát.... nem ez lett volna a "dolgom".
már munkahely sincs. felmondtam. bár cseppet se bánom. már suli sincs. az se érdekelt. és az utálatos kérdés.... mi lesz veled szeptemberben?!
de nagyon is jól vagyok! hamar, mindjárt 20 éves. és igen sokat elért. önmagában. ott a válasz a kérdésekre amiket keresett. jó még nem találtam meg mindent. de fejlődőképes vagyok :)))
Paradicsom befőzés. minden augusztus végén. ha arra gondolok 20 évvel ezelőtt a születésem napján nagy pocakkal édesanyám végezte el ezt.... le a kalappal előtte. most ő , én és húgi befőzünk. minden évben.
nem is írok. most. mert várnak az üvegek.
élményeimről, érzéseimről. mit írhatnék? itt van minden és minden tényleg csak ennyi?
megtörténnek a csodák. még most is hiszem hogy csodálatos élni.
különös vagyok én is.
húsz év alatt sok mindent össze hordtam magamnak. akár kár akár nem kár.
Görögország! Le se lehet írni olyan csodálatos. Tenger. a SÓS.
apró részleteket írhatnék... de már nem ott tartok képzeletben. nem írok már le mindent. és nem csak a lényegest vagy a lényegtelent. úgy nem nagyon. általában az időre hivatkozhatnék. de mint a tenger....
csak a hullámzás. a végtelen víz. a napfelkelte.
meg aztán a hibák! még mindig újra ugyan azok, ha hiba az hogy szeretsz. ha szeretet nem múlik. és mi a különbség szerelem , szeretet között?
valamiért itt vagyok. még mindig, mint minden eredendő bűn fő oka, mint a gyermek aki naiv hitével és szeretetével mindenkit szeretni akarna. megváltoztatni a rosszat, a bűnösből angyalt csinálni akarna.
a jónak hibáit szeretetté olvasztani.
néha még mindig nem tudom ki vagyok és mi a feladat. amikor egyedül vagyok magány. képtelenség a szobában csak én. ÉN. egyesegyedül. akkor érzem hogy rossz vagyok... sok a bűnöm. nagyon kiszíneztem ezt a karmát.... nem ez lett volna a "dolgom".
már munkahely sincs. felmondtam. bár cseppet se bánom. már suli sincs. az se érdekelt. és az utálatos kérdés.... mi lesz veled szeptemberben?!
de nagyon is jól vagyok! hamar, mindjárt 20 éves. és igen sokat elért. önmagában. ott a válasz a kérdésekre amiket keresett. jó még nem találtam meg mindent. de fejlődőképes vagyok :)))
Paradicsom befőzés. minden augusztus végén. ha arra gondolok 20 évvel ezelőtt a születésem napján nagy pocakkal édesanyám végezte el ezt.... le a kalappal előtte. most ő , én és húgi befőzünk. minden évben.
nem is írok. most. mert várnak az üvegek.
élményeimről, érzéseimről. mit írhatnék? itt van minden és minden tényleg csak ennyi?
megtörténnek a csodák. még most is hiszem hogy csodálatos élni.
2013. augusztus 4., vasárnap
Görögország előtt.
megyek Görögországba! szinte még fel se fogtam. (ezt se.)
telefonálok. sokat mostanába. call center. új munkahely.
Görög! Görög!
ó tenger! hihetetlen. csodálat.
mit írhatnék? a meleg tart. erősen. augusztus... a "kedvenc hónap" hangzik sokszor.
nem tudom...
zajlik. történik bennem, velem minden. időm feldolgozni néha nincs is.
és beteg.... vagy nem az. de ott van. és veszélyes. (is lehetne.) remélem nem lesz baj, és nem kell műteni.
napszemüveg fel. naptej , fürdőruha és minden bepakolva. irány Dunavarsány. majd Görögország.
furcsa. kétes érzések. és idegrohamok. minden minden itt van!
telefonálok. sokat mostanába. call center. új munkahely.
Görög! Görög!
ó tenger! hihetetlen. csodálat.
mit írhatnék? a meleg tart. erősen. augusztus... a "kedvenc hónap" hangzik sokszor.
nem tudom...
zajlik. történik bennem, velem minden. időm feldolgozni néha nincs is.
és beteg.... vagy nem az. de ott van. és veszélyes. (is lehetne.) remélem nem lesz baj, és nem kell műteni.
napszemüveg fel. naptej , fürdőruha és minden bepakolva. irány Dunavarsány. majd Görögország.
furcsa. kétes érzések. és idegrohamok. minden minden itt van!
2013. július 25., csütörtök
húszhoz közelít
ma fonott kislányos hajra vágyok, ébredésem óta.
ma először ettem dinnyét , ezen a nyáron. (nem olyan volt az íze mint tavaly, a sárgadinnyéhez hasonlított , amit nem szeretek.)
ma van két hónapja hogy a szív a szívben!
ma úgy kezdem a mondatokat hogy ma...?!
nem! olvastam régi bejegyzéseim. tudod semmit sem akarnék másképp csinálni...
jó voltak hülyeségek. meg " alapítani akarok egy punk csaj bandát" mondatok. lázadó voltam. hatalmas.
maradványait mai napig cipelem. nem baj! ráérek még letenni... bár lassan húsz! ez olyan komolyan és félelmetesen hangzik... öt évvel ezelőtt nem így néztem volna magamra ha a jövőmre gondolok. mégis örülök hogy az néz vissza a tükörből aki én vagyok.
ja azzal a blogos díjas akármivel meg mégse foglalkozok. mert nem érdekel. és ami engem nem érdekel arra nem áldozok időt.
ez is olyan egyszerű mint az "öregség".
ma először ettem dinnyét , ezen a nyáron. (nem olyan volt az íze mint tavaly, a sárgadinnyéhez hasonlított , amit nem szeretek.)
ma van két hónapja hogy a szív a szívben!
ma úgy kezdem a mondatokat hogy ma...?!
nem! olvastam régi bejegyzéseim. tudod semmit sem akarnék másképp csinálni...
jó voltak hülyeségek. meg " alapítani akarok egy punk csaj bandát" mondatok. lázadó voltam. hatalmas.
maradványait mai napig cipelem. nem baj! ráérek még letenni... bár lassan húsz! ez olyan komolyan és félelmetesen hangzik... öt évvel ezelőtt nem így néztem volna magamra ha a jövőmre gondolok. mégis örülök hogy az néz vissza a tükörből aki én vagyok.
ja azzal a blogos díjas akármivel meg mégse foglalkozok. mert nem érdekel. és ami engem nem érdekel arra nem áldozok időt.
ez is olyan egyszerű mint az "öregség".
2013. július 9., kedd
erősen karcolgat
na hello mi? már reménykedés volt hogy többet nem karcol.
és mégis.
4 éve hogy de. ide. hOGy na igen!
és persze mindig a legelborultabb bejegyzéseket látják a legtöbben, ha boldog vagyok nem.
most meg így... kiborultam. érthető, érzékeny embernek lenni érzéketlen világunkban nem könnyű.
most meg erős vagyok. erősebb. túl élve a kudarcokat, szeretve, nyáron! hamarosan dolgozó emberként.(újra.) aztán új álmok, új tervek, meg a régiekhez vezető kacskaringós utak. szóval minden előttem van még, és bennem.
nem az van hogy többé nem lesz kiakadás meg szarakodás, önszidalmazás. akadhat. de alapjaiban véve nem kéne. :D
meg van valami blogos díj. na majd azzal később foglalkozok ha rá érek. nem mintha olyan elfoglalt lennék, csak tudod minden perc számít. idővirág!
fogok vele foglalkozni.
ja és volt szar feszt. nem volt rossz... (BUGYYiiiiii, Jobb mint a Semmi, sörfröccs, arc mimika, verekedés, ökopark. ilyesmi... tudod a szokásos. meg városi napok Kistehén. a tűzijátékról már évek óta lemaradok, annyira nem is izgat csak ha van kivel nézni. na úgy már más. hát most nem volt.)
de Volt itt Róbert! Szabadszálláson...
szóval jó... vagyis jó lesz minden!
tegnap meg moziztunk hú nagyon VIP volt. Z világháború. jó! KIRÁLY.
orvos akartam lenni. de nem. maradok a színháznál. na hátha!
és mégis.
4 éve hogy de. ide. hOGy na igen!
és persze mindig a legelborultabb bejegyzéseket látják a legtöbben, ha boldog vagyok nem.
most meg így... kiborultam. érthető, érzékeny embernek lenni érzéketlen világunkban nem könnyű.
most meg erős vagyok. erősebb. túl élve a kudarcokat, szeretve, nyáron! hamarosan dolgozó emberként.(újra.) aztán új álmok, új tervek, meg a régiekhez vezető kacskaringós utak. szóval minden előttem van még, és bennem.
nem az van hogy többé nem lesz kiakadás meg szarakodás, önszidalmazás. akadhat. de alapjaiban véve nem kéne. :D
meg van valami blogos díj. na majd azzal később foglalkozok ha rá érek. nem mintha olyan elfoglalt lennék, csak tudod minden perc számít. idővirág!
fogok vele foglalkozni.
ja és volt szar feszt. nem volt rossz... (BUGYYiiiiii, Jobb mint a Semmi, sörfröccs, arc mimika, verekedés, ökopark. ilyesmi... tudod a szokásos. meg városi napok Kistehén. a tűzijátékról már évek óta lemaradok, annyira nem is izgat csak ha van kivel nézni. na úgy már más. hát most nem volt.)
de Volt itt Róbert! Szabadszálláson...
szóval jó... vagyis jó lesz minden!
tegnap meg moziztunk hú nagyon VIP volt. Z világháború. jó! KIRÁLY.
orvos akartam lenni. de nem. maradok a színháznál. na hátha!
2013. július 1., hétfő
elrepült a világ
nincs kedvem élni. bárcsak most hosszan megnyomnám a delete gombot. DILIT. TÖRLÉS.
annyira egy szar ember vagyok! semmire se vagyok jó. és senkinek se.
egy örökös kudarc az egész. elbasztam egy évet...
nem értek semmihez, sose lesz szakmám. elszúrtam. most mindent elszúrok.
sose írtam még ide... így ilyen negatív gondolatokat. de leszarom. tudod most még ez se érdekel. elolvassa valaki és akkor mi van. kurvára senkit nem érdekel... semmi. mindenki önző geci! az egész világ úgy szar ahogy van. utálom ezt a világot. sok pénzéhes köcsög. lelketlen bábok!
ÉN NEM AKARok ÍGY! miért? annyira nem ez a lényeg.
nem a rohadt szakma a pénz. csak boldognak lenni és szeretni. de persze akkor ha így élsz megdöglesz mert nem tudsz enni, és nincs fedél a fejed felett.
legszívesebben kiköltöznék egy lakatlan szigetre sok üres füzettel meg tollal és csak írnék. a világról, az emberekről a természetről. lennék... halászgatnék és egy kis nádkunyhóba laknék. lenne egy szerelmem aki meglátogatna miután ki írtam az összes fájdalmat ami bennem van. ott élnénk együtt békében boldogságban és gyerekeket szülnék felnevelnénk őket. minden reggel a sós tengerben úszkálnánk. forrás vizet innánk és mi lennénk a legboldogabb emberek a világon.
hülye vagyok! ugye? mindenki... vagyis sokak szerint nem vagyok normális. csak mert én... én nem úgy gondolkozom... mint ők. persze lehet hogy én vagyok az álmodozó hülyeség megtestesítője.
DE én.... én .... én már nem tudom. nincs erőm. bárcsak senki ne ismerne. sose ismertetek volna meg... úgy búcsúznom is könnyebb lenne..
ha már ide többet nem írok.
szia.
annyira egy szar ember vagyok! semmire se vagyok jó. és senkinek se.
egy örökös kudarc az egész. elbasztam egy évet...
nem értek semmihez, sose lesz szakmám. elszúrtam. most mindent elszúrok.
sose írtam még ide... így ilyen negatív gondolatokat. de leszarom. tudod most még ez se érdekel. elolvassa valaki és akkor mi van. kurvára senkit nem érdekel... semmi. mindenki önző geci! az egész világ úgy szar ahogy van. utálom ezt a világot. sok pénzéhes köcsög. lelketlen bábok!
ÉN NEM AKARok ÍGY! miért? annyira nem ez a lényeg.
nem a rohadt szakma a pénz. csak boldognak lenni és szeretni. de persze akkor ha így élsz megdöglesz mert nem tudsz enni, és nincs fedél a fejed felett.
legszívesebben kiköltöznék egy lakatlan szigetre sok üres füzettel meg tollal és csak írnék. a világról, az emberekről a természetről. lennék... halászgatnék és egy kis nádkunyhóba laknék. lenne egy szerelmem aki meglátogatna miután ki írtam az összes fájdalmat ami bennem van. ott élnénk együtt békében boldogságban és gyerekeket szülnék felnevelnénk őket. minden reggel a sós tengerben úszkálnánk. forrás vizet innánk és mi lennénk a legboldogabb emberek a világon.
hülye vagyok! ugye? mindenki... vagyis sokak szerint nem vagyok normális. csak mert én... én nem úgy gondolkozom... mint ők. persze lehet hogy én vagyok az álmodozó hülyeség megtestesítője.
DE én.... én .... én már nem tudom. nincs erőm. bárcsak senki ne ismerne. sose ismertetek volna meg... úgy búcsúznom is könnyebb lenne..
ha már ide többet nem írok.
szia.
2013. június 28., péntek
szerethetŐ kudArcok
boros pohár, masszázs olaj, testápoló az ágyamon kupleráj. (akár egy jól sikerült este utáni reggeli helyzet kép is lehetne ) de nem. mert az ágyamon a bizonyítványom is ott hever.
megbuktam.
három tantárgy.
utolsó két hét be nem járása.
nem tudom!
Váltanom kell. ismét. megint... ezek a számítások.
NEM akarok gyógymasszőr lenni. már az elején megmondtam. és tessék... más se akarja hogy az legyek.
(valami megint ki kell találni... DE NEM!)
Semmit nem fogok magamra erőltetni amit nem akarok. nem fogok vegetálni.
én élni szeretnék. és fogok is.
egyre hamarabb felismerem azt ami nem jó... ami a leépülésemet szolgálja nem a fejlődésem. és leszek olyan bátor hogy lépni fogok amikor kell! :)
és büszkén jelenthetem ki már több mint egy hónapja nem szívok.
vonj párhuzamot! aha. igen!
jelenleg szét hasad a fejem annyira fáj. nem tudom mitől, miért.
Tegnap voltunk Keszthely, Csobánc (csobánci vár) , Tapolca, Szigliget (szigligeti vár)
:) Nagyon jó volt! a Balatonba sajnos nem fürödtünk mert hideg volt...
(bár ugye nekem ez se akadály)
új szerelmem a tandem ugrás. kipróbálom majd egyszer.
Az aláírás gyűjtögetésnek vége. :) Sok település sok szép, negatív élmény a puttonyban. és új emberek, helyek!
Áporka, Makád, Szigetbecse, Ráckeve, Dunaharaszti, Bugyi, Kiskunlacháza. :))
És egyre jobban érzek valamit itt belül valaki miatt, iránt amit még nem. és ezt még tényleg sose. vagyis de hasonlót már igen, csak lefokozva. most nincs fokozás, félelem sincs. érzés van. és kiárad és kölcsönös.
Szeretlek Róbert!
:)
megbuktam.
három tantárgy.
utolsó két hét be nem járása.
nem tudom!
Váltanom kell. ismét. megint... ezek a számítások.
NEM akarok gyógymasszőr lenni. már az elején megmondtam. és tessék... más se akarja hogy az legyek.
(valami megint ki kell találni... DE NEM!)
Semmit nem fogok magamra erőltetni amit nem akarok. nem fogok vegetálni.
én élni szeretnék. és fogok is.
egyre hamarabb felismerem azt ami nem jó... ami a leépülésemet szolgálja nem a fejlődésem. és leszek olyan bátor hogy lépni fogok amikor kell! :)
és büszkén jelenthetem ki már több mint egy hónapja nem szívok.
vonj párhuzamot! aha. igen!
jelenleg szét hasad a fejem annyira fáj. nem tudom mitől, miért.
Tegnap voltunk Keszthely, Csobánc (csobánci vár) , Tapolca, Szigliget (szigligeti vár)
:) Nagyon jó volt! a Balatonba sajnos nem fürödtünk mert hideg volt...
(bár ugye nekem ez se akadály)
új szerelmem a tandem ugrás. kipróbálom majd egyszer.
Az aláírás gyűjtögetésnek vége. :) Sok település sok szép, negatív élmény a puttonyban. és új emberek, helyek!
Áporka, Makád, Szigetbecse, Ráckeve, Dunaharaszti, Bugyi, Kiskunlacháza. :))
És egyre jobban érzek valamit itt belül valaki miatt, iránt amit még nem. és ezt még tényleg sose. vagyis de hasonlót már igen, csak lefokozva. most nincs fokozás, félelem sincs. érzés van. és kiárad és kölcsönös.
Szeretlek Róbert!
:)
2013. június 12., szerda
a Duna pillangós gyomra
"Sosem voltunk senkik... mindenhonnan jöttünk..."
viharos nyár. nem belső viharok. most nem. valódi villámok, jég, sok eső.
és mintha NEMECSEK ERNŐ lennél. de csupa nagy betűvel. elázás, megázás, szétázás, hideg tóban fürdés. megfázás. meg gyógyulás. és minden rendben lesz.
Esemény dús csodás hetet tudhatok magam mögött. Dunavarsány, Bugyi, Miskolc, Tokaj, Budapest. :))
Miskolc nagy város! nem sejtettem hogy ennyire. tiszai pályaudvar. :) a kispál is megénekelte. " máv állomás de fent a malév is jár..." hát a malév már nem annyira... :D
Révész koncert. Szinva patak partja! És könyvhétbe botlás, Budapesten , Miskolcon.
ÁRVÍz!!!! Duna. szerintem valami hihetetlenül jól néz ki... és az alsó rakpart fenntartható lehetne turistáknak, magyaroknak, budapestieknek, vidékieknek és mindenkinek! kivéve az autósokat. jó látni hogy ennyi ember megy és megnézi és végre találkoznak a Dunával... ami múlt, jelen és jövendő. :) melynek hullámai egymást ölelik. Csak ülni és nézni hogy úszik a dinnyehéj.
írtam is erről picit a telefonomba is:
Gyönyörű ahogy a víz utat törve magának a "mesterséges" környezetbe kilépve mindent elsodor. Az ős erő erejével hömpölygő Duna előtt nincsenek korlátok, villamos sínek, parlament, római part. Semmi ilyesmi! Csak a tejeskávé színű áradó víz. Hordalék, fa ágak, emberek... meg ilyesmi. De ezt már Petőfi meg írta...
" azért a víz az úr..."
a parlament beleharap a Dunába. :)
vagy a Duna falatozik jókat a parlamentből? villamos sínekből, jelző lámpákból...?!
Na meg Tokaj! :) csodás hely.
mostanában sokat autókáztam. és felébredt bennem a vezetési vágy! jogosítvány is kell most már! száguldozni. szabadnak lenni , csak menni és nyomni a gázt az autópályán, a csodás magyar hegyek között. Mátra, Bükk! :) imádom azt a környéket.
Varsány.... városi napok. Dodgem. végre egyedül is beültem. :))
Róbert! (szívecskének fenntartott hely! ) lőtt nekem egy piros szívecskét tartó macit.
jaj nagyon jól éreztem magam, mindenki olyan jó fej ott. persze ott is vannak problémák, konfliktusok a társaságon belül. de hol nem? valahol mindig felüti fejét a bú.
színpad. "kedvesem" :) és még jön nekem egy tánccal. :)
Voltunk a kavicsosban fürdeni , baromi jó volt az is... csak utána ne fájt volna iszonyat mód a hasam. De a nyár első csobbanása kipipálva. :)
A szeretetet miképpen fogalmazod meg? Ezek is csak betűk magánhangzók, mássalhangzók. Ölelés, napfelkelte, a szeme csillogás, a mosolya. Igen... Csak szavakat pakolok egymás után... DE ezek a szavak érzések, gondolatok a pillangós gyomrom tükörképei.
És most hamarosan Budapest... indulás! Holnap reggel Kaposvár. a Második forduló! annyira kíváncsi vagyok, izgatott, boldog!
de ma még Pest... király utca. ó annyi mindent jelentesz! egyedül. ott. aludni. sok PONT. furcsa lesz, félelmetes. nem vágyok most az egyedül létre... főleg nem a totális magányra. egyedül egy házban. és a zajok. ilyenkor mindig valahogy félelmetesebb az ott lét.
Most ennyi... ez így minden! a múlt hét... a záporesős boldog nyári hét. meg még oda tehetnénk hogy szerelmes... de nem! nem túlzok el semmit leírtam... a pillangós gyomrom tükörképei...
viharos nyár. nem belső viharok. most nem. valódi villámok, jég, sok eső.
és mintha NEMECSEK ERNŐ lennél. de csupa nagy betűvel. elázás, megázás, szétázás, hideg tóban fürdés. megfázás. meg gyógyulás. és minden rendben lesz.
Esemény dús csodás hetet tudhatok magam mögött. Dunavarsány, Bugyi, Miskolc, Tokaj, Budapest. :))
Miskolc nagy város! nem sejtettem hogy ennyire. tiszai pályaudvar. :) a kispál is megénekelte. " máv állomás de fent a malév is jár..." hát a malév már nem annyira... :D
Révész koncert. Szinva patak partja! És könyvhétbe botlás, Budapesten , Miskolcon.
ÁRVÍz!!!! Duna. szerintem valami hihetetlenül jól néz ki... és az alsó rakpart fenntartható lehetne turistáknak, magyaroknak, budapestieknek, vidékieknek és mindenkinek! kivéve az autósokat. jó látni hogy ennyi ember megy és megnézi és végre találkoznak a Dunával... ami múlt, jelen és jövendő. :) melynek hullámai egymást ölelik. Csak ülni és nézni hogy úszik a dinnyehéj.
írtam is erről picit a telefonomba is:
Gyönyörű ahogy a víz utat törve magának a "mesterséges" környezetbe kilépve mindent elsodor. Az ős erő erejével hömpölygő Duna előtt nincsenek korlátok, villamos sínek, parlament, római part. Semmi ilyesmi! Csak a tejeskávé színű áradó víz. Hordalék, fa ágak, emberek... meg ilyesmi. De ezt már Petőfi meg írta...
" azért a víz az úr..."
a parlament beleharap a Dunába. :)
vagy a Duna falatozik jókat a parlamentből? villamos sínekből, jelző lámpákból...?!
Na meg Tokaj! :) csodás hely.
mostanában sokat autókáztam. és felébredt bennem a vezetési vágy! jogosítvány is kell most már! száguldozni. szabadnak lenni , csak menni és nyomni a gázt az autópályán, a csodás magyar hegyek között. Mátra, Bükk! :) imádom azt a környéket.
Varsány.... városi napok. Dodgem. végre egyedül is beültem. :))
Róbert! (szívecskének fenntartott hely! ) lőtt nekem egy piros szívecskét tartó macit.
jaj nagyon jól éreztem magam, mindenki olyan jó fej ott. persze ott is vannak problémák, konfliktusok a társaságon belül. de hol nem? valahol mindig felüti fejét a bú.
színpad. "kedvesem" :) és még jön nekem egy tánccal. :)
Voltunk a kavicsosban fürdeni , baromi jó volt az is... csak utána ne fájt volna iszonyat mód a hasam. De a nyár első csobbanása kipipálva. :)
A szeretetet miképpen fogalmazod meg? Ezek is csak betűk magánhangzók, mássalhangzók. Ölelés, napfelkelte, a szeme csillogás, a mosolya. Igen... Csak szavakat pakolok egymás után... DE ezek a szavak érzések, gondolatok a pillangós gyomrom tükörképei.
És most hamarosan Budapest... indulás! Holnap reggel Kaposvár. a Második forduló! annyira kíváncsi vagyok, izgatott, boldog!
de ma még Pest... király utca. ó annyi mindent jelentesz! egyedül. ott. aludni. sok PONT. furcsa lesz, félelmetes. nem vágyok most az egyedül létre... főleg nem a totális magányra. egyedül egy házban. és a zajok. ilyenkor mindig valahogy félelmetesebb az ott lét.
Most ennyi... ez így minden! a múlt hét... a záporesős boldog nyári hét. meg még oda tehetnénk hogy szerelmes... de nem! nem túlzok el semmit leírtam... a pillangós gyomrom tükörképei...
2013. június 3., hétfő
náthás személyi
rohanó világ! de új pszichiátriai intézet a fővárosban. akkor minek zárták be a lipótot? és ez engem miért érdekel? lehangoló lennék? az idő az ami... jó nem csak! meg van itt minden...
de kitudja lehet egyszer még olyan, ilyen... (nem tudhatom) miféle kezelésekre lesz szükségem, bár addigra annyira előre halad a kor... hogy pusztán a tudatommal vagy egy két tűszúrással minden szenvedés, betegség meg szüntethető lesz.
de addig náthával küzdés. mert esőben is dolgozni kell! a szamóca! az egészséged meg le van szarva! fel bosszant csak. de így legalább ma ittam édesanyámmal egy kis brandy-t. arra... hogy a torkom! TUDOD. :D
meg Kaposvár... megjött a levél. ó jövőhét ! csupa izgalom. :)) Boldogság. csak orrdugulás múlna már el! cigizni se lehet így... (persze ez legyen a legkisebb gondom. le is kéne szokni. )
Ma személyit csináltattam. (mert ugye lejár az is...) olyan flegma kép lett mintha beképzelt lennék... de csak azért tartottam olyan furán a fejem mert nem akartam hogy fényes kis takonycsík legyen az orrom alatt! :DD (jé hogy ez milyen vicces... majd ha valaki megkérdezi miért emelem így fel a fejem a képen?! hát akkor nyomos érvem lesz magyarázat gyanánt.)
ezt meg ott az okmány irodába sikerült :
(betegen?!)
Ha lehunyom szemem forróság nehezedik arcomra. Izmaim fáradtan, alig engedelmeskednek nekem. Kényszer pihenő már megint? Lázbeteg? Levegőt nehezen kapó. Na már megint mit követtem el? Mit gondoljak át? Az okmány irodában várok, lehet hogy az orvosi rendelőben kéne. Hogy hiteles legyek... Személyi kell.... hogy a személyem egy szám legyen meg betűk. Szia én 494900IA vagyok.
támad a forró szem. forró fürdő! csak ne lázasodjak be. nem is írok többet. fölösleges. és ír. mármint hogy Róbert. jé most először leírtam a nevét, ide! furcsa... de jó... megpróbálom még egyszer Róbert. :) szia!
de kitudja lehet egyszer még olyan, ilyen... (nem tudhatom) miféle kezelésekre lesz szükségem, bár addigra annyira előre halad a kor... hogy pusztán a tudatommal vagy egy két tűszúrással minden szenvedés, betegség meg szüntethető lesz.
de addig náthával küzdés. mert esőben is dolgozni kell! a szamóca! az egészséged meg le van szarva! fel bosszant csak. de így legalább ma ittam édesanyámmal egy kis brandy-t. arra... hogy a torkom! TUDOD. :D
meg Kaposvár... megjött a levél. ó jövőhét ! csupa izgalom. :)) Boldogság. csak orrdugulás múlna már el! cigizni se lehet így... (persze ez legyen a legkisebb gondom. le is kéne szokni. )
Ma személyit csináltattam. (mert ugye lejár az is...) olyan flegma kép lett mintha beképzelt lennék... de csak azért tartottam olyan furán a fejem mert nem akartam hogy fényes kis takonycsík legyen az orrom alatt! :DD (jé hogy ez milyen vicces... majd ha valaki megkérdezi miért emelem így fel a fejem a képen?! hát akkor nyomos érvem lesz magyarázat gyanánt.)
ezt meg ott az okmány irodába sikerült :
(betegen?!)
Ha lehunyom szemem forróság nehezedik arcomra. Izmaim fáradtan, alig engedelmeskednek nekem. Kényszer pihenő már megint? Lázbeteg? Levegőt nehezen kapó. Na már megint mit követtem el? Mit gondoljak át? Az okmány irodában várok, lehet hogy az orvosi rendelőben kéne. Hogy hiteles legyek... Személyi kell.... hogy a személyem egy szám legyen meg betűk. Szia én 494900IA vagyok.
támad a forró szem. forró fürdő! csak ne lázasodjak be. nem is írok többet. fölösleges. és ír. mármint hogy Róbert. jé most először leírtam a nevét, ide! furcsa... de jó... megpróbálom még egyszer Róbert. :) szia!
2013. június 2., vasárnap
Nagy pecsét.
"Miből keletkeznek a feltételekhez kötött tapasztalatok? Az ok-okozat (szkr. karma, tib.
lé) törvényszerűségéből. Minden eseményt a tudatban tárolt benyomások
idéznek elő. A mogorva emberek a hozzájuk hasonló nehéz esetekkel
kerülnek összeütközésbe, míg az örömteli emberek könnyedén lelnek
kellemes társakra. Mindenki azt vonzza, amit maga is kisugároz a
világba. A mennyországot és a poklot füleink vagy bordáink között
tapasztaljuk – vagy ott, ahol elképzelésünk szerint a tudatunk lakozik.
Bármilyen furcsának is mutatkozzon belső Disneylandünk, semmi sem képes a
tapasztalatok lényegét megváltoztatni. A ragyogó tér – a tudatos
lehetőségteljesség – és ennek világossága, mely lehetővé teszi a külső
és belső világok megjelenését, természeténél fogva abszolút és
változatlan. Aki a tapasztalót nemcsak a szavakon és elképzeléseken
keresztül, hanem a maga teljességében tapasztalja, tudni fogja róla,
hogy határtalan. A hullámok alatt mindig ott van az óceán mélysége. "
/nagy pecsét./
Ja és Szia nyár! sziaszia! kedvenc évszak. Boldog nyarat!
/nagy pecsét./
Ja és Szia nyár! sziaszia! kedvenc évszak. Boldog nyarat!
2013. május 30., csütörtök
vonat villamos valóság
Az idő vasfoga csikorog a hátamon. vagy csak egy kis becsípődés. de nagyon fáj! meghúztam vagy mit tudom én... (na a nagy gyógymasszőr! tessék... bárcsak magam is megtudnám masszírozni de nem... )
ma keserédes érzések fogtak el a villamoson. Mint Fradista! nem is csoda...
Plakátok hada vigyorog rám az üllői úton , az egykori szentély romjait markolók takarítják, én meg álmosan pislogok az ázott , büdös villamoson. Már megint fél órát kések a suliból pedig még bérletem is van.
(de jó hír hogy már az új stadion alapköveit elkezdték lerakni!)
Vagy egy kis Varsányról Pestre szösszenet (még kedd...)
Menetszél csiklandozza arcom, suhanok pest felé , valami friss érzés kiszellőzteti az egész vasúti kocsit. Piros kancsó nyakláncomon a nap sugarai játszanak, minden olyan kézzel foghatónak és mesebelinek tűnik. Még a restiből kiszűrődő zaj is gyerek zsivajjá szelídül. Előttem metropol hever, de most a nagy világ bajai , az üzemanyag drágulás sem háborít fel. Magasról teszek rá. Autóm nincs, jogosítvány meg még nem való nekem, mert boldogságom közepette csillagokkal karamboloznék az égben.
szóval látod?! hallod. jól vagyok! hangulat függő persze. (olykor, sokszor.) de pár bolygó fordulás és itt a nyár!
meg hát... hogy ne legyen minden "jó" egyre kevésbé bírom már az itthoni légkört. jó lenne kiszakadni, viszont az elköltözés , albérlet lehetősége még iszonyat távolinak tűnik, kollégiumba meg már nem vagyok hajlandó menni. (kivéve ha Kaposvár... ) de arra még gondolni se merek. "Lesz ahogy lesz."
ma keserédes érzések fogtak el a villamoson. Mint Fradista! nem is csoda...
Plakátok hada vigyorog rám az üllői úton , az egykori szentély romjait markolók takarítják, én meg álmosan pislogok az ázott , büdös villamoson. Már megint fél órát kések a suliból pedig még bérletem is van.
(de jó hír hogy már az új stadion alapköveit elkezdték lerakni!)
Vagy egy kis Varsányról Pestre szösszenet (még kedd...)
Menetszél csiklandozza arcom, suhanok pest felé , valami friss érzés kiszellőzteti az egész vasúti kocsit. Piros kancsó nyakláncomon a nap sugarai játszanak, minden olyan kézzel foghatónak és mesebelinek tűnik. Még a restiből kiszűrődő zaj is gyerek zsivajjá szelídül. Előttem metropol hever, de most a nagy világ bajai , az üzemanyag drágulás sem háborít fel. Magasról teszek rá. Autóm nincs, jogosítvány meg még nem való nekem, mert boldogságom közepette csillagokkal karamboloznék az égben.
szóval látod?! hallod. jól vagyok! hangulat függő persze. (olykor, sokszor.) de pár bolygó fordulás és itt a nyár!
meg hát... hogy ne legyen minden "jó" egyre kevésbé bírom már az itthoni légkört. jó lenne kiszakadni, viszont az elköltözés , albérlet lehetősége még iszonyat távolinak tűnik, kollégiumba meg már nem vagyok hajlandó menni. (kivéve ha Kaposvár... ) de arra még gondolni se merek. "Lesz ahogy lesz."
2013. május 29., szerda
2013. május 27., hétfő
lapozgatás esőben
miről is mesélhetnék? esős hétfői nap iskola, Budapest nélkül.
a szilvafa búsan beárnyékol mindent, de a sárga Kitárós, repülési gyakorlatos esernyőmmel neki vágok a zápornak és átmegyek Barátnőmhöz NÓRÁhoz :D
afféle nosztalgia nap... képek. bulik, sütögetés, Havanna, csillag.
a múlt képei... csak nevetünk. és előkerül egy évekkel ezelőtt vásárolt Cherry tömény. Nóri már évek óta rejtegeti. hiába hiszed hogy megittuk. nem! tovább rejtegetjük. még egyszer valamikor...
délben keltem. egy fél nap a mai. 12 óra alvás. valahogy már rám fért. álmok sincsenek most. vagy legalábbis nem emlékszem rájuk.
édes itthon. Szabadszállás. jó. de már támad a tett vágy! a menni kéne... valamerre, valakihez. Lenni. az együtt öröme.
Holnap Budapest. esélyes. Kármen. Esti duma parti. útközben jó volna benézni Varsányra... tudod csak mert pont útba esik. bár az is lehet hogy nem... hogy nem kéne.
írogattam... telefonba. még a buszon... tegnap. olyan gyorsan jött. tulajdonképpen késett. bár szívesen ültem volna még ott , csak nézni a szemét vagy fogni a kezét.
ajaj nem szabad romantikusan ömlengeni. a végén még meglátja. és persze tudom hogy fogja.
szóval a buszon:
Nyár. Közelegsz. A karjaim közé futsz és bizarr táncot lejtesz a szívemmel. Féktelen fülledt szúnyog csípte éjszakák, kócos hajú reggelek, dinnye magos asztal, lenge ruha, bőrig áztató jégeső, kacér vízparti tücskök. Gyertek! Mutassátok meleg szerető arcotok!
Hűség párából szeretet felhőt olvasztottunk az égre amikor egymás szemébe néztünk.
aztán hamarosan jön a túl sok vagy Emília. bár ne jönne. pár fejezetet olvasás nélkül átlapozhatnánk.
a szilvafa búsan beárnyékol mindent, de a sárga Kitárós, repülési gyakorlatos esernyőmmel neki vágok a zápornak és átmegyek Barátnőmhöz NÓRÁhoz :D
afféle nosztalgia nap... képek. bulik, sütögetés, Havanna, csillag.
a múlt képei... csak nevetünk. és előkerül egy évekkel ezelőtt vásárolt Cherry tömény. Nóri már évek óta rejtegeti. hiába hiszed hogy megittuk. nem! tovább rejtegetjük. még egyszer valamikor...
délben keltem. egy fél nap a mai. 12 óra alvás. valahogy már rám fért. álmok sincsenek most. vagy legalábbis nem emlékszem rájuk.
édes itthon. Szabadszállás. jó. de már támad a tett vágy! a menni kéne... valamerre, valakihez. Lenni. az együtt öröme.
Holnap Budapest. esélyes. Kármen. Esti duma parti. útközben jó volna benézni Varsányra... tudod csak mert pont útba esik. bár az is lehet hogy nem... hogy nem kéne.
írogattam... telefonba. még a buszon... tegnap. olyan gyorsan jött. tulajdonképpen késett. bár szívesen ültem volna még ott , csak nézni a szemét vagy fogni a kezét.
ajaj nem szabad romantikusan ömlengeni. a végén még meglátja. és persze tudom hogy fogja.
szóval a buszon:
Nyár. Közelegsz. A karjaim közé futsz és bizarr táncot lejtesz a szívemmel. Féktelen fülledt szúnyog csípte éjszakák, kócos hajú reggelek, dinnye magos asztal, lenge ruha, bőrig áztató jégeső, kacér vízparti tücskök. Gyertek! Mutassátok meleg szerető arcotok!
Hűség párából szeretet felhőt olvasztottunk az égre amikor egymás szemébe néztünk.
aztán hamarosan jön a túl sok vagy Emília. bár ne jönne. pár fejezetet olvasás nélkül átlapozhatnánk.
2013. május 26., vasárnap
fáradt álom
távoli zajok a sportpálya felől , rajt! indulás! zenebona. Dunavarsányon vagyok.
itt nekem szól a Péterfy Bori. " lemezjátszó a szív..."
még zsibbadt vagyok. az abszint nagyon kemény dolog. sikerült picit bekarmolni. de nem volt vészes.
hangyaboly nyüzsög a szívemben. nem tudom mi ez... amikor felkeltem azt hittem csak álmodtam az előző estét. jó nem sokat aludtam...
zavaros. nem érted. nem értem. nem merülök bele a részletekbe. Dunaharaszti. Jó hely!
őszintén ölelni, csókolni. jaj hogy az milyen jó!
álmodod az életet vagy az élet álmodott meg téged? kigondolod. megtörténik. elképzeled , megteszed. olyan furcsán gyorsan hömpölyögnek az események.
alszok. fáradtan kattog csak... nem is tudja miről írjon. sok az új. sok a jó. ami sok az sok :)
fáradás még.
itt nekem szól a Péterfy Bori. " lemezjátszó a szív..."
még zsibbadt vagyok. az abszint nagyon kemény dolog. sikerült picit bekarmolni. de nem volt vészes.
hangyaboly nyüzsög a szívemben. nem tudom mi ez... amikor felkeltem azt hittem csak álmodtam az előző estét. jó nem sokat aludtam...
zavaros. nem érted. nem értem. nem merülök bele a részletekbe. Dunaharaszti. Jó hely!
őszintén ölelni, csókolni. jaj hogy az milyen jó!
álmodod az életet vagy az élet álmodott meg téged? kigondolod. megtörténik. elképzeled , megteszed. olyan furcsán gyorsan hömpölyögnek az események.
alszok. fáradtan kattog csak... nem is tudja miről írjon. sok az új. sok a jó. ami sok az sok :)
fáradás még.
2013. május 24., péntek
vak őszinteség
Sokat írok, sűrűbben pedig péntek van. több bennem a kötelesség , a hála. a 30y-on után szabadon, pedig jaj de tetű lassú a gépem. egy kis házifeladat. esszé, láthatatlan kiállítás. 5-öst kaptam rá... annyira rossz nem lehet. bár a jegyek soha nem érdekeltek igazán, inkább az mit sikerült kihoznom önmagamból, a gondolataimból. Bár néha még ez is nehezen megy. félek. nem akarok megbántani senkit, meg persze önmagam is féltem. ezt a legutóbbi csalódást elég jól kezelem, sőt kezdek rájönni nem is szeretem igazán... éreztem hogy nem őszinte. én őszinte embernek tartom magam, megérdemelném hogy velem is őszinte legyen végre valaki! mert ezek a játszmák, hazugságok annyira feleslegesek. előbb utóbb úgyis utol érik a hazugságok.... mindenki azt fogja kapni amit megérdemel. ebben még lehet bízni. és akkor egy kis esszé.
,,Milyen érzés vaknak lenni?!”
Amikor beléptem, kellemetlen érzés fogott el. „Ki kapcsolta le a villanyt és miért?” és ehhez hasonló kérdések merültek fel legelőször bennem. Megszokásból vagy elkényelmesedett látóként a villanykapcsolót kerestem volna legelőször. Aztán kezdtem beletörődni a „vakság” –omba. A vakvezető hangja megnyugtató volt számomra, és a többiek csivitelése itt-ott. Valamint a lépéseim és a többiek lépésének hangja, valamelyest ez alapján tájékozódtam akkor. És mintha a hallásom sokkal felerősödött volna, mivel csak arra tudtam támaszkodni , valamint a lépteimre és a tapintásra. Eleinte a kezem a testem előtt tartottam egyfajta védekezési mechanizmusként. Számomra a „konyhában” eltöltött idő volt a legérdekesebb azokat a tárgyakat végig tapogatni amiket nap mint nap használok és látok. Egész másként éreztem őket, minden tárgynak megvan a maga kis hangja ha használod, persze amikor látok és csak úgy teszek veszek akkor ezek az apró zajok nem tűnnek fel, és nem figyelek oda rájuk. Pedig egész érdekes néha kellemes hangok hallhatóak ki egy ilyen találkozás során. Még az is érdekes volt számomra hogy nem láttam, nem tudtam ki van mellettem , és még csak hozzám se ért, de éreztem a társaim jelenlétét a közvetlen környezetemben. És egy folytonos pánik is uralt, „látni akarok!” Szerintem azoknak az embereknek akiknek nincs ilyesfajta fogyatékosságuk hogy vakok, épp ésszel fel se tudják mérni mekkora kincs is a szemünk, az hogy látunk! Gyönyörű dolgokat nap mint nap! Leírni és elmondani se lehet mekkora hiány egy vak ember számára a látás. Ha lehetne olyat hogy adok egy napot, vagy akár egy egész hetet egy vak ember számára amikor és láthat, és addig én lennék vak, én biztos megtenném és adnék neki egy hetet hogy lásson! Annyi csodálatos dolog van ebben a világban amit látni kell! Nagyon jó dolognak tartom hogy vannak hangos könyvek valamint vak ábécé. Amikor még kolis voltam és az Örsről jártam suliba, a trolibuszról leszállván megláttam a megállóba egy vak lányt aki a fehér botjával kalimpált és bátortalan lépéseket tett jobbra, balra. Vettem a bátorságot (mert szerintem ha segíteni akarunk valakinek akkor nem elég elhatározni hogy segítünk , bátorság is kell hogy megfelelően szólítsuk meg és ajánljuk fel a segítségünket, nekem ilyenkor mindig az az érzésem csak nehogy a másik kevesebbnek érezze magát csak mert segítségre szorul…) szóval odamentem hozzá és megkérdeztem merre megy? Elkísérjem e? A vak lány is a metróhoz ment , így hát elfogadta a segítségemet és mivel én még sose kísértem vakot nem is tudtam hogyan kéne… de ő automatikusan kinyújtotta a karját hogy karoljak bele, végig beszélgettünk, és a lépcsőknél mondtam mikor érünk le, és ilyen alapvető dolgok. Még a metrón is egymás mellé ültünk le, és lelkes volt, elmesélte milyen jó napja lesz és hasonlók, viszont amikor levette a sötétített szemüvegét és rám nézett a gyönyörű vakítóan kék szemeivel amik fel le vibráltak akkor furcsa érzés támadt bennem és megijedtem… nehéz lehet vaknak lenni és ennek a nem túl tisztességes társadalomnak „kiszolgáltatva élni” . De ahogy az a vak lány mosolygott és lelkes volt még annak ellenére is hogy ő nem lát, az valamiért mégis felemelő érzés volt és boldogan szálltam le a metróról. Egy olyan vak lánynak mint ő sokkal pozitívabb a kisugárzása mint a metrón utazó mélabús képű unott életű embereknek akik LÁTNAK… na ez meg a lehangoló rész. Az hogy tudunk beszélni. Szavaink vannak, hallunk, látunk…! Mind-mind nagy kincs az életünkhöz. Csak bánni kell tudni vele.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)