2015. november 25., szerda

hármas egység

Itt vagyunk! Szoros együttlétben én és a kislányom, csoda egy állapot ez ahogy érzem minden kis rezdülését, nem is akarom még elengedni , olyan jó így most sose lesz ennyire közel mint most, hiszen egyek vagyunk. Igen persze várom hogy a karjaimban tartsam és kíváncsi vagyok milyen is lesz ő a mi kis szerelem gyümölcsünk , drága leányunk.  Még két hónap... repül az idő.

Az idővel repülünk mi is bele a nagy boldogságba a még nagyobb szeretet, szerelem állapotába abba hogy család, otthon, gyermek, szülő. 

Valakinek az édesanyja leszek és ez már örökre  így marad, úgy értem ez életem legnagyobb feladata, sors szerepe, története.... vagy nem is tudom minek nevezhetném ezt  a csodát. :))
Talán maga ez az élet, az életet adás... hogy az élet igenis élni akar! Megszületni mindig valahol, valamikor, valakiben.




Ma két és fél éve hogy együtt vagyunk szerelemben, mi ketten. De hamarosan már hárman. Alízra várva.