elengedem

nem úgy kezdem hogy hol is kezdjem csak majdnem.

Vegyük szépen sorban mi is történt, vagy mi nem... szóval volt egy nagyon kedves barátnőm... sajnos már teljesen lemondtam róla és a hiánya már nem fáj annyira mint az elején. Tudom hogy nincs jól de nem tudok neki segíteni ha már több mint fél éve nem is láttam... ha ő nem keres nem ad magáról hírt hogy? mégis miért mindig én keressem őt? elfáradtam, nem fogok ehhez ragaszkodni. Én hívtam a névnapján... neki eszébe se jutott engem felköszönteni, lehet hogy ez apróság de nekem ez volt az i-n a pont. Én is változtam rengeteget de ő is... és szerintem ő nem előnyére bár ki vagyok én hogy ezt eldöntsem....
Minden esetre jobb lesz nélküle, és másokról is lemondtam mert rájöttem arra hogy ha nekik nincs szükségük rám, az én társaságomra akkor nekem miért rájuk? nem kell... Emília engedd el... aki a mostani énemet nem fogadja el annak a régit se kell szeretni mert bár az is én vagyok... de már másként, máshogy.

És fognak történni nagyobb változások is... még az se kizárt hogy külföldön folytatjuk, bár úgy érzem kezdek arra is készen állni. Akik mellettem maradnak azok akkor is mellettem lesznek ha már nem itt leszek. És én is azokhoz fogok csak ragaszkodni akiknek fontos vagyok. A többiek után már nem futok. Nincs értelme, elengedtem...


Anya betegsége is megvisel, ez az ingadozó állapot... hogy segítenék de hogyan? miként?  Tudom hogy nehéz neki olyan sokszor egyedül, szóval a jelenlétemmel tudok a legtöbbet tenni. Viszont itt is szükség van rám, Robinak is. Neki sem könnyű a helyzete... ez az egész felfordulás a Cuki körül ami volt és ami lesz...

Olyan jó lenne már végre megnyitni azt a tiszta lapot és újra kezdeni valahol máshol. Igen erre vágyok most. Csak nem itt lenni ebben a mérgezett környezetben ahol negatív energiák áramlanak.

Készen állok a jóra, a változásra. Nem lesz egyszerű de jobb , mindenkinek jobb.

gombóc

Persze megint elmaradtam az írással.

Most nem túl jó a helyzet.... néha hatalmas gombócot érzek a torkomban. Valami nincs a helyén valami nem jó. Mintha egy üresség nyelne el ,  tétlennek érzem magam és nehéz ez a súly.

Szeretnék jól lenni de van ez az átmeneti állapot hogy minden olyan nehéznek tűnik. Hiányok mardosnak és én csak ugrálok közöttük , partot nem ér...

talán csütörtökön talán jobb lesz 

4 éve lesz hogy együtt.

Alíz egy tündér imádjuk. Jön megy beszélget. Gyönyörű.

Majd jobban leszek csak most idő kell, kellene nekünk, nekem. Annak hogy MI ketten főként. 

de most nyom. nyűg. és elfáradtam.

guten morgen

Na jó reggelt kívánok! Aktív vagyok mi? legalábbis az elmúlt időszakhoz képest ( már ahogy ígértem) 

Kéthetente egyszer jön az a várva várt szabadnap (Robinak). Éljen! Bár ugyanúgy 7-kor kelés van mert egyikük se tud már aludni, hát én tudnék (csak még egy ici picit) Robi mondja is hogy aludjak  majd ő tisztába teszi, felöltözteti Alízkát. Aranyos imádom őket. 
Robi: Hú én nem vagyok ilyen reggeli apa. Alíz mit kell felvenned? 
Én: Ott a rózsaszín body meg a harisnya.
R: a harisnyának melyik a hátulja az egy csík? 
Én: nem a kettő. 

Aztán már készül is a kávé. Amit már meg is ittunk pedig még fél 9 sincs.  
És mire a hátam mögé nézek komplett ágynemű garnitúrát cseréltek. (csak mert említettük a múltkor) 

Jaj de szeretem az én kis családom! :) 

Boldogság. Szerda van.

hablaty

19:44 és alszik! már vagy 20 perce. El se hiszem, mondjuk amilyen szar esténk volt tegnap. Végre lenne időm vasalni de egy porcikám se kívánja... pedig közben még egy született feleségek részt is megnéznék. ( már az utolsó évadnál járok, akkor kezdtem amikor 8 hónapos várandós voltam és már nem dolgoztam... ja igen már 13 hónapos nagylány) 

Itt volt ma anyukám, olyan jó volt végre én is anyázhattam nem csak anyaként funkcionáltam. És isteni finom fasírtot csináltam.  Nem is tudom furcsán érzem magam van időm... írjak de most akkor mit is? ilyenkor nem jön... ennyi.

végből kezdés

Na szóval már meg is bánta, vagy nem annyira de írnia kell mert amint lemond valamiről az nagyon fontos lesz neki annyira hogy mégse mondja hogy viszlát szevasz!
Inkább üdvözlégy kedves! Mert végből kezdés történik most. Szóval nincs új oldal, marad ez kicsit megreformálva vagyis próbálkoztam de lesz ez még jobb is.

Az írás fontos nekem szóval ezt most nem hagyom veszni, lustaságból , anyaságból , nincs időm kifogásokkal amiket saját magam csinálok. 

És nem az olvasottság számít , az valahogy mindig is mellékes volt számomra, az hogy ki írjam leírjam szóval jelentkezni fogok! Nekem erre szükségem van. És ott az archívum nem titok bárki bele leshet a múltamba, vagy nevezzük jellem fejlődésnek, hiszen hisztis, dacoló, zűrzavaros , érzelmileg túlfűtött kamaszból türelmes (jó néha nem) , házias, szerető anyává értem. 

Szóval ez nem kis teljesítmény magamtól, magamból lejjebb adni, és ezáltal kapni új lehetőségeket. 

Lesznek versek... néha még írok, múlt idézés és csak úgy én az új ÉN.

Szép napot! :) Emília megy és tereget.

Vége

jönnek a jelek... füst jelek.
Nagyon sajnálom hogy körülbelül 1 éve nem írtam. Amit ígértem a kórházi napokról bejegyzés abból se lett semmi. Év értékelő se lett pedig abba bele kezdtem. De valahogy nem tudtam  a laptop elé keveredni  és írni. Anyaként ez így már más... gondoltam rá hogy törlöm a blogot de annyi kedves emlék, bejegyzés köt hozzá hogy inkább marad. Leányom rád hagyom. Viszont lehet lesz helyette más ... egy másik oldal, más minőségben. De egyenlőre még csend. Alkotói hallgatásba bújva. Itt a vége fuss el véle... 

Köszönöm a figyelmet.