Isten éltessen édesanyám! Vagy ja nem… isten elvitt téged édesanyám, vagy szóltak hogy ide lent vége és beteljesítetted földi küldetésed. Pedig ma lennél 60 éves… pedig megszületett a harmadik unokád, azt mondtad jössz majd babázni! És te főztél volna a gyermekágy alatt! Senki nem csinál olyan finom lángost és palacsintát mint te anyukám! Tudtam, hogy egyszer el kell engedni… de olyan hirtelen ért utol a halál. Épp csak életet adtam a fiamnak, a szülőszobán végig a te szavaid visszhangoztak a fülemben! „figyelj a légzésre, és tudni fogod, hogy mit kell csinálnod.” Hát tudtam anyukám, olyan gyorsan és pont úgy született meg Róbert, mint annak idején én születtem. Tudom, mert minden születésnapomkor kértem meséld el a születésem történetét. Imádtam hallgatni és mindig új részleteket véltem felfedezni a történetben. Te, aki életet adtál 5 gyereknek, te… te voltál a legjobb anyuka a világon! Imádtam a gyerekkorunkat hogy óriási szeretetben és összetartásban éltünk a kis házban , abban a pici két szobában, hogy mindenkinek megvolt a saját kis sarka, hogy este megmasszíroztad a lábunkat, ha kértük, hogy a legprofibb módon ápoltál minket ha betegek voltunk, nem csoda hisz gyermek és csecsemő ápolónő voltál, mert téged minden kisgyerek szeretett, a szomszédság összes gyereke folyton nálunk volt , és te szeretted ezt, mindenkit! El se hiszem még most, se hogy múlt időben kell írjak mert már nem vagy. Legalábbis itt nem. Emlékek, ezek maradnak erősen bennem, és örökre őrzöm az anya illatot az odabújások pillanatát, amikor mondtam, hogy te vagy a legjobb anya a világon! És tudod, most az én lányom mondja ezt nekem, hozzám bújva. Viszlek magammal tovább anya! És igyekszem olyan jó anya lenni, mint te voltál nekünk. Te aki, este kalocsai és magyar mintás terítőket varrtál, én meg az akvárium pislákoló fényében és a lélegeztetőgép zúgásban válogattam a levágott kis cérna szálakat. Istenem hogy szeretettem játszani a cérna szálakkal, csak hogy melletted lehessek, míg varrsz. Olyan boldog voltam akkor! És te, aki felkeltél hozzám mikor a hajnali 4-es vonathoz készültem mert a kollégiumból kirúgtak, és volt erőd és teát főztél nekem és rántott szója szeletes szendvicset csomagoltál, vagy csak hajnalok hajnalán boltba mentél hogy finom reggelink legyen! Anya voltál! CSUPA CSUPA nagy betűs anya! Nekem a legjobb… mindig meghallgattál és mindig el is mondtam mindent, de ha nem mondtam, akkor is tudtad, mert csak rám néztél a nagy barna szemeiddel és láttam a tekintetedben, hogy TE úgyis tudod! Mert nálad nagyobb szíve senkinek nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése