Reggel korán keltem, nem is reggel hajnalban , nem húztam el jól a függönyt és besütött a hajnal az ablakon, ez olyan megnyugtató volt és jó érzés, a régi nyári hajnalban haza tévedős átmulatott emit idézte. Aztán szétnéztem és örülök hogy itthon vagyok, jó hogy saját magam vesz körül, az én kis dolgaim, képeim, apró emlékeim. szeretem ezt a környezetet.
és most sikerült egyensúlyba kerülni , semmit sem akarok mindennél jobban nincs luxus kívánságom, Elégedett vagyok , mert tudom minden a maga idejében... jön, történik.
Az érettségire készülök. Szóbelik. most már nem is félek tőle. aztán persze amikor pont ott leszek izzad majd a tenyerem és kocsonya leszek. : )
A ballagás megható volt. Őszinte könnyek. Nehéz lesz itt hagyni a Nemest,Hetényit,a 4 évet, a barátokat, mondjuk őket nem is kell, rájuk vigyázni akarok.
A dráma érettségin Anne Frank monológot mondok, és a gyakorlásoknak köszönhetően remekül megy. Érzem hogy jó lesz és a visszajelzések is pozitívak. Ez most önbizalommal tölt el. : )
szóval minden rendben.
és emlékeztető : nem szabad sört innni! (egy jó darabig.)
ja és valaki beszéljen le arról ha szőkére akarnám festeni a hajam. mint most épp. vagy tényleg jó ötlet? na jól állna? ismét szőke Emmi?
most törizek később német!
Okos akarok lenni! életkedvem a helyén, tettvágyam buzog.
puuuuusziika!