Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

nehézügy

Nehéz ügy.

nehéz ügy a tanulás,munka,gyerek,család,otthon kombináció.

persze senki nem mondta hogy könnyű lesz!

 gyermek és diákszínjátszó rendező képzésen tanulok.

szeretném ezt csinálni nagyon.
szeretném ha lányom jó közösségbe kerülne.
bár ez csak jövő szeptembertől kerül kilátásba. 
mármint az ovi.

ja igen hogy nincs hely.

hely...

Helytelen de ez van. Már a helyért is élni, szenvedni kell.

A blahán is. A hajléktalannak is.

Szörnyű párhuzam. Szörnyű időket élünk. 

Ami itt jönni fog azt nem teszi zsebre senki.

Elkeseredés.

Édes semmi.




Legutóbbi bejegyzések

na írok már

Na megint nem írtam.

nem sikerült.
persze biztos így kellett lennie. Alíz se kezdi még az ovit. Én meg hova kapkodok? Magam után?


dolgozok. pultozok a bagolyban. hétvégén délelőtt. teljesen megfelel most. 

Aztán így jól is vagyok.... szóval nem tudom mit írjak? csak akartam már. a múltkor reggel írtam valami kis hülyeséget. na azt. mutatom. de nem sok köze van hozzám. csak úgy. van.

A nap még csak most ébred. Úgy nyitja rám sugarait ahogy a pilláim nyílnak... Szép lassan csukodnak fel. Fanyar kávé ízű a reggel. A nyári hideg csípi szét kezem , ahogy markolom a bicikli kormányt. Két mély lélegzet, jól teljes tüdőt át ölelő, és mire ide érek már minden süt. A sejtjeimben szét árad az izgatottság. Na itt van. Megint. A forró ölelése szikraként pattan le rólam. Hagyhatnám hogy izzon egy kicsit, de esélyt se adva neki hárítom. Túl jó lenne vele. Inkább meghagyom az örökös vágyakozásnak.

újra itt vagyok!

NA igen... 

Hello! Meg Boldog új évet így május elseje után... igen tudom hogy nem írtam meg elhanyagoltam de írtam a könyvem (na errel varrjál gombot) Jó egyenlőre még azt se olyan intenzíven hogy itt ki mentsen magam.

Szinte nyár van úgy olvad a forróság mindenhonnan.
Jelentkeztem egyetemre. 
Igen ismét a Színház és Filmművészeti
hoopp megjött Robi.

na folytatom mindjárt...

nem most nem színművész szak.
drámainstruktor...

aztán lesz aminek lennie kell 
vagy nem?

Alíz nagylány. 2 múlt... rettentő okos és szép nagyon szép.

Most azt hiszem ennyi.

ja meg mostanában sokat olvasok.

Ajánlom elolvasásra: Szabó T. Anna :töréstesztjét és Jane Austen : Semmijét.
egyik se könnyű olvasmány viszont mindkettőnek meg van a maga ereje.

Hát nem tudom ki az aki olvas de sziasztok és köszi hogy még kapok a figyelmetekből.
(ja igen a bejegyzéseim megnyitása és nézettsége alapján tudom sőt még a határon túlról is vagytok )




elengedem

nem úgy kezdem hogy hol is kezdjem csak majdnem.

Vegyük szépen sorban mi is történt, vagy mi nem... szóval volt egy nagyon kedves barátnőm... sajnos már teljesen lemondtam róla és a hiánya már nem fáj annyira mint az elején. Tudom hogy nincs jól de nem tudok neki segíteni ha már több mint fél éve nem is láttam... ha ő nem keres nem ad magáról hírt hogy? mégis miért mindig én keressem őt? elfáradtam, nem fogok ehhez ragaszkodni. Én hívtam a névnapján... neki eszébe se jutott engem felköszönteni, lehet hogy ez apróság de nekem ez volt az i-n a pont. Én is változtam rengeteget de ő is... és szerintem ő nem előnyére bár ki vagyok én hogy ezt eldöntsem....
Minden esetre jobb lesz nélküle, és másokról is lemondtam mert rájöttem arra hogy ha nekik nincs szükségük rám, az én társaságomra akkor nekem miért rájuk? nem kell... Emília engedd el... aki a mostani énemet nem fogadja el annak a régit se kell szeretni mert bár az is én vagyok... de már másként, máshogy.

És fognak történni nagyobb változá…

gombóc

Persze megint elmaradtam az írással.

Most nem túl jó a helyzet.... néha hatalmas gombócot érzek a torkomban. Valami nincs a helyén valami nem jó. Mintha egy üresség nyelne el ,  tétlennek érzem magam és nehéz ez a súly.

Szeretnék jól lenni de van ez az átmeneti állapot hogy minden olyan nehéznek tűnik. Hiányok mardosnak és én csak ugrálok közöttük , partot nem ér...

talán csütörtökön talán jobb lesz 

4 éve lesz hogy együtt.

Alíz egy tündér imádjuk. Jön megy beszélget. Gyönyörű.

Majd jobban leszek csak most idő kell, kellene nekünk, nekem. Annak hogy MI ketten főként. 

de most nyom. nyűg. és elfáradtam.

guten morgen

Na jó reggelt kívánok! Aktív vagyok mi? legalábbis az elmúlt időszakhoz képest ( már ahogy ígértem) 

Kéthetente egyszer jön az a várva várt szabadnap (Robinak). Éljen! Bár ugyanúgy 7-kor kelés van mert egyikük se tud már aludni, hát én tudnék (csak még egy ici picit) Robi mondja is hogy aludjak  majd ő tisztába teszi, felöltözteti Alízkát. Aranyos imádom őket. 
Robi: Hú én nem vagyok ilyen reggeli apa. Alíz mit kell felvenned? 
Én: Ott a rózsaszín body meg a harisnya.
R: a harisnyának melyik a hátulja az egy csík? 
Én: nem a kettő. 

Aztán már készül is a kávé. Amit már meg is ittunk pedig még fél 9 sincs.  
És mire a hátam mögé nézek komplett ágynemű garnitúrát cseréltek. (csak mert említettük a múltkor) 

Jaj de szeretem az én kis családom! :) 

Boldogság. Szerda van.

hablaty

19:44 és alszik! már vagy 20 perce. El se hiszem, mondjuk amilyen szar esténk volt tegnap. Végre lenne időm vasalni de egy porcikám se kívánja... pedig közben még egy született feleségek részt is megnéznék. ( már az utolsó évadnál járok, akkor kezdtem amikor 8 hónapos várandós voltam és már nem dolgoztam... ja igen már 13 hónapos nagylány) 

Itt volt ma anyukám, olyan jó volt végre én is anyázhattam nem csak anyaként funkcionáltam. És isteni finom fasírtot csináltam.  Nem is tudom furcsán érzem magam van időm... írjak de most akkor mit is? ilyenkor nem jön... ennyi.