fejbúbig érő szeretet

Meggyógyulok, boldogan élek míg meg nem hallok.

lesz család. van szeretet. örök örökre.

olyan jó! jön a tél. jönnek a csodák. fejbúbig szökik a szeretet.

szép volt ősz... köszönöm.

néha már az agyam nem képes uralkodni annyira tisztán és világosan szeretet uralja. nem tudom hiba e? de jó vele... minden jó! boldog vagyok.

Tenyerembe szállingózott a tél. Hideg csípte arcok a hó golyók között. Égő sorok a fákon. Mézeskalács tészta puhul. Elolvadt Adventi koszorúk. Lelkes hóember készítők, bosszús hó lapátos nagyapók. Forralt bortól mámorosan szánkózó ifjak. Óévet búcsúztató zsibongás, pezsgő, konfetti! Tél Barátom! Gyere méltó ünnepekkel , hóval , szeretettel. 

Én várlak!

reggeli révedezés

boldog sóhajok és keserű könnyek, rándulások testben és arcon.  elrepült ez az év is. már súrolja szárnyait hogy fényesen kelljen újra útra! 

egy év alatt annyi minden....  2013 tudtam hogy szerelmes leszek, hogy azt hiszem az vagyok. hogy utána vagyok. és megsemmisülni is igazán tudtam. próbáltam az álmaimért tenni. tönkre tenni magam is igyekeztem. új barátokat ismertem meg hogy barátoké legyenek. számtalan helyen dolgoztam...

most mi  végett a leltár? nem tudja. csak reggel fél 8-kor felkelt és ír. nem ma nincs munka. megfázott. szegény kis ázott veréb, erőket gyűjt és vonatra száll. szerelméhez.

a szerelem én amúgy nem tudtam.... mindent meg gyógyít az emberben. sokkal több szeretettel van minden iránt. könnyebben tudja adni. 

munkát.... a szüleim meg munkát akarnak rám tukmálni. állandóan ezen fáradás. nem értik meg HOGY......
meg tudod ott van Kecskemét. Színjátszó, a Hétfők.   

nehéz az összehangolás. nehéz az élet boldogulás. de minden pillanatot élvezni. ha fáj akkor fájjon nagyon és azt is megélem. mint tegnap a csurom vizes kétségbe esést.


bundás kenyér, mézes citromos tea! Otthon vagyok. meleg és most nagyon jó.

elhatározott határozat

néha végtelen szomorúság kerít be kertjébe. akkor abban a pillanatban negatív aspektusok hatására végtelennek tűnik. 

Sok rosszat tettem már életem során. És mindig meg is szenvedtem értük.

már nem akarok rosszat tenni, lázadni. és inni... addig inni míg ki nem fordulok önmagamból. a Hedonizmus kora leáldozott számomra. 

Ebből a végtelenül szabad kamasz lázadó lányból aki vagyok és voltam.... most valaki más lesz. Nő.

valahogy már kinőttem azt amibe keverem folyton magam , ha valami nem tetszik.

Nem nincs ilyen. Teljes mellszélességgel és a csillogó szemekkel vállalni kell a tetteimet. Ezért nem okozhatok olyat ami elől később a világ mögé futnék mert annyira fáj. Ez a megszüntethetetlen szomorúság és fojtogató bűntudat többé nem talál bennem otthont.

Most nagyon erős vagyok, és leszek. Egy  betegséget kell legyőznöm , ezen  felül még kamaszból nővé kell érnem, a viselkedést illetően. mert az értékrend már rég a fejemben. de a megvalósítás lehetőségét most megadom magamnak. És elsősorban magamnak bizonyítok nem annak a külvilágnak akiknek már elege van ebből a kócos gondolatú majomból.


Majd én.... most majd én....!

szóval tulajdonképpen én amúgy végtelenül jó...

is.

mint mindenki.

Türelem. rózsás kertekben fürdik majd szívem.