2010. december 5., vasárnap

westbalkán.

háhá.

ha én tudom akkor az elég is nem?

goa. ? ...

különböző szórakozási módszereket kipróbálva veszítem el magam.
és romlok meg a velejéig.
k.
m.
ó.

de persze megbánásaimnak pacáit fehér lepedőmmel terítem le és vagy átüt néha és megüt vagy marad a belső mocsok.


imi. most itt nem a bátyám imi.
hanem a kék iMRE akitől szenvedélyes éjszakÁM általa : reggelre alsó ajkam vastagabbnak tűnt tán.

szilánkok a testemben
ebben ebben az életben halálra
röhögöm egyszer még magam
pluto.


szomorú de ez most egy reális én koszorú kép.


egyébként szerintem rövid 17 évem egyik legszenzációsabb bulihegyén vagyok túl.
köszönet a WestBalkánnak.
és a drum and bass,goa,dubstep. csillagos hármas.

flesh atom mag bomlasztó jóóó.

abban bízz aki lettem más már úgysem érkezik helyettem ide ma hogy szóljon:
az hogy a dolgod a világgal elmúlt azt még nem jelenti hogy véged
a vége csak akkor jön csakis annak jut akinek én is járok
csak amikor én is mennék akkor és ahhoz akin át is léphetek egybõl
odabök az ujjad mindig
vétó!hékás ébredj!az összes életed közül ez a mostani marad a végszó
a végszó magasan maga a lényeg a lényeg a lényeg:
mától esélye nincsen a hangnak eszébe nem jut a fénynek
szinkronizálni a szádat szintetizálni a képed

hiperkarma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése