2011. január 23., vasárnap

földhöz tapadva

Túl vagyunk az Ágnes napon. : )
Most intenzív időszak van, volt, lesz mégis!
Kell is.
Lekötöm magam ahogy csak tudom.
és nem beszélek többet idegen férfiakkal...

ez olyan tisztító feltöltődő hétvége volt. : )
Bringáztam egy csomót és suhantam az ismert szabadszállási helyek mellett amikhez annyi de annyi emlék köt és sajnáltam hogy nincs nyár mert nyáron mindig olyan jókat szerzek... (élmény, emlék)
és ilyenkor hiányolgatom nagyon.
De olyan jó volt a félig zöld sárgulgató fűbe feküdni szívni magamba a napot és úszó felhőt nézni egybeolvadni földel és éggel mégis ott közte lenni.

Jól esett.



De nagyon hiányzik...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése