elfáradtam.
és lassan olyan hogy nem tudom ki vagyok és mit akarok.
kétségbe esetten kapom a levegőt a gyomromba
és lekaparnám a csillagokat az égről csak újra legyen bennem erő,hit és az a fő mozgató rugó ami eddig ide oda járt és tette a dolgát. most mintha nem lenne cél. állomásokon zakatolok át és a mondat ami elhagyja a számat az továbbra is marad a nem tudom.
pedig annyi minden voltam. annyira tudtam hogy kell boldognak lenni.
annyiszor annyi mindenkit tudtam szeretni,biztatni.
most hirtelen elengedtem mindent és csak hagyom hogy folyón.
a szememből a víz. meg az a sors valami.
ezt senki soha nem kövesse el. ne tegyen le álmáról.
álmodjon újat. én jelenleg elvesztettem önmagam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése