Jaffa

 Január 29 :  Jaffa

Ókori kikötő város a Földközi tenger partján, úgy tartják egyike a világon a legrégebbi városoknak. Ezt le se tagadhatná a város. Ahogy leszálltunk a buszról és elnyelt minket az óvárosi rész kis sikátorainak zeg zúga, tényleg úgy éreztem mintha kicsit vissza mentem volna az időben, vagy mintha egy forgatás helyszíneit járnám be, és bármelyik sarok mögül előléphetne Daenerys Targaryen. Na de a viccet félre téve, Jaffában tényleg van valami a levegőben, valami olyan amiben ott van a történelem valós esszenciája, és nem csak maga a tudat hogy oké tudod ez egy régi város... sok minden megtörtént itt, hanem tényleg őrzi a lenyomatát a múltjának. 

A legenda szerint Jáfetről Noé egyik fiáról kapta a nevét, aki a nagy özönvíz után kezdte meg a település építését. 

A Jaffa domb tetején magasodik az égig a Szent Péter templom, amely neobarokk stílusban épült újjá, ott jártunkkor mi bemenni nem tudtunk, de kintről meg csodáltuk szépségét és a kilátást ami a tengerre nyílt. 

Az egyik legérdekesebb látnivaló, amely mindig vonzza a turistákat, a Jaffa vágy híd. Ehhez a hídon található zodiákus jegyek közül meg kell találnod a sajátodat és ha meg van a kezedet rá téve, a tenger felé nézve kell kívánnod valamit. Vicces volt amikor kívánni próbáltam kezemben Robikával, kérte hogy "anya egy autót kívánj", végül nem autót kívántam, de mondtam neki hogy ő kívánjon azt magának. 

Jaffa óvárosi része tele van művészeti galériákkal és egy Uri Geller múzeum is van, egy hatalmas vas kanál jelzi az érkezők számára a múzeumot. Óvárosi barangolásunk után nem tudunk nem lenni a tengerpartra, mert annyira hívogató a víz látványa és jól esik az egész napos séta után a cipőnket ledobva a puha homokban lépkedni és üdítő érzés a víz közelében lenni, mivel fúj egy kicsit a szél, nagyon sok szörfös van lent, csodálatos látvány nézni őket, ahogy a hullámokkal mozdulnak egyszerre a deszkáikon, jaj bárcsak egyszer kipróbálhatnám ezt a lenyűgöző sportot. 

Tel Aviv felé vesszük az irányt, Tel Aviv szinte egybe épült Jaffával Tel-Aviv Yafo néven is emlegetik. Át megyünk a Carmel piacon, ahol kávét próbálok venni, de elvitelre nem igazán adnak, kezdek kicsit mérges lenni, kávéért még sose kellett ennyire könyörögnöm, de persze a fáradtság is közre játszik. Végül egy fagyizóban sikerül kávét venni és Robikának fagyit. Itt megint csak magyar szavakra leszünk figyelmesek, egy idősebb zsidó bácsi kedvesen le is áll velünk beszélgetni, a gyermekei itt élnek kint, ő odahaza Magyarországon, beszélgettünk a napokban történt Jeruzsálemi merényletről is, félelmekről , a szavai megnyugtatóan hatnak rám is. Mi szerdán érkeztünk és Pénteken Jeruzsálemben lelőttek 3 embert amikor jöttek ki az imahelyről, azóta az ország a terror készültségét a legmagasabb fokra emelte és rakéta üzenetek is érkeztek a gázai övezetből Izrael felé. Nem félek, de azért van bennem némi fokú bizonytalanság a kialakult helyzetet illetően, mert nem tudom mi fog még történni amíg itt tartózkodunk és nem tudom hogy tudok reagálni egy esetleges váratlan helyzetre. De tudom azt is hogy bízok az isteni gondviselésben és semmi nem történik véletlenül vagy az ő akarata nélkül. Ez az egyetlen kapaszkodóm, ez viszont szikla szilárd.