30y (kodik.)
Most úgy mondom el, ahogy nem mondanád nekem
És én se semmit csak hallgatok róla
Tök egyformák vagyunk, hat milliárdan
Sorozatgyártott az ember libidója.
A tiéd is kattog, az egyém is ugrál
A vágyak bevarrva kemény vánkosokba
És már a vád sincs, hogy hazudtam, hazudtál
Sorozatgyártott az ember libidója.
Átlátszik a szívünk, mer atlétánk nincsen
a szél a szoknyákat fölfújja a gerincen
viszonylag nagy bajom van a szerelemmel
hogy rövidebb a fonál, mint amíg tart az ember...
Mondókák, mondókák ezt hívom világnak
Ami meg nincs benne, egyáltalán nincsen
Hogy nincsen szüksége rám már a világnak
És hogy a világra most már nekem sincsen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése