2013. szeptember 16., hétfő

a csodákról

Hogyan is kezdhetném ha nem fejezném be egy mondattal?

mintha lázas lennék.
kihánytam a belem is. utólag figyelmeztetlek undorító leszek. vagy eddig végig az voltam? sose tűnt fel. önön gyarlóságaimat minta gyűszűn keresztül nézném.

szüret! ó jó kis szüret.  egy pohár jó bor le csúszna most , de a tény hogy attól csak még magányosabban érezném magam elkeserít.

amúgy se szabad innom. 4 tequila , pár sör és a depresszió eluralkodik agyamban és testemben.

vagy túl nagy hülyeségeket csinálok.

nem is tudom melyik a rosszabb? ó de igen! ha mind kettő egyszerre jelentkezik.

az egyetlen dolog ami most "JÓ" az életemben az hogy szerelmes vagyok.

de hát kell ennél több, jobb vagy csodálatosabb mint a szerelem? 

és ez nem az a sablon duma. ez valóban két ember titkos szövetsége melyet az élet szőtt ilyenné és ők alakítják. ők egymásnak két csoda. habár két külön világ mégis ők ketten tudnak lenni az egység. az erő, boldogság, hit.

talán még nem is hittem ennyire senkiben mint most ő benne. mert ő hisz bennem és tudom hogy szeret és tudom hogy én is őt.

na ez a csoda!

lehet hogy most nincs munkám, nem járok iskolába de sokkal boldogabb vagyok mint az akinek mindez meg adatott.

és ha elég akaratom, hitem, van akkor álmom valósággá válik!

egy álmom már teljesült. ismerem őt!

minden rajtam múlik és minden olyan közel van. türelem. csodálatos élni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése