szószó

cirkusz.

hullám vasút.

életemen tényleg egy libikóka.

hálózsákban marakodva eső mosta szabadszállás szagos.

legjobban.

jól

senki sem tudja hogy mit gondol miért táncol mit szaval mit akar.

változatlan szív gödrökkel.

és magas esésű vízeséssel. (tudod ami a könnyből van.)

otthon.

beteg.

lázas.

izmos.

térd véres.

tüdőgyulladás

felgyulladt a szervezetem mert nem bírta el ezt a sok megpróbáltatás féle maszlagot.

pihenünk.

és 5 féle gyógyszer szedünk.

hűj dej úúú

és közben gondolunk a férfiakra.

vagy A férfira.

de már teljesen elvesztem az ösztön függvényem hálójában.

és abban kivel milyen a kapcsolatom most?

jó?

nem?

nem érek rá az emberekre.

nincs időm se a szerelemre se az emberekre.

még magamra se.

most csak a gyógyulásomra és alvásomra lesz időm.

pont.

ja meg tanulni is kellene úgy azért.

van még valami az egyik zsebemben...

:)