én

 Most mintha megint többeknek kellene szólnom. a statisztikák szerint most többen olvasnak mint szoktak. soha nem érdekeltek a statisztikák és nekem nem azért kell szólnom mert várják, mert nézik. önmagam miatt. és ez már nem kérdés volt bennem. az írás számomra már nem csak a lelki ismeret könnyed mozdulata, a gyógyítás. fejlődés lett. önmagam egyszerűbb megértése. 

Ez a lemenő nap a zebegényi duna parton talált ránk a képet Herold Eszter készítette.Rengeteget tanultam tőle. Kitartást, a testem meg szelídítését, akaratot. És táncolni. tánccal kifejezni. csodás mozgás előadásokban vehetem részt. hálás vagyok neki. 

persze most nem ezért kezdtem el írni? valójában sosincs konkrét oka. nincs eltervezett rend a fejemben mit fogok leírni. csak gondolok egyet és most akkor írok... vagy 100 szót de lehet 1000 is.

"kitakartak kitakartad a filmből a lényeget
kire néztél kire vágytál ki érzi az ízedet
annyira elbújtál hogy te sem tudod már
hogy épp merre jársz
csak abban reménykedsz hogy kiválaszt majd
az isten hogyha fejre állsz"   /Elefánt/

ezt most szívesen hallgatom. hogy merre járok jövő héten? a felderítő utak tömkelegét járom majd. Valahogy most nem vágyok új emberekre. közel engedni. nyitottnak lenni. de új koli, suli óhatatlanul magával cipeli mind ezt és elér. három számomra jelenleg ismeretlennel emberrel osztok majd meg egy élettérnek minősülő dobozt. volt már rá példa 2x is. az első a lehető legszebb,legjobb csodás 3 és fél év volt. Barátokra leltem. a második már kevésbé volt jó. most? most érettebb vagy, alkalmazkodóbb talán... de már nem befolyásolható. a világról alkotott képem kezd kitisztulni, kikristályosodni. persze ezt még formálhatom ehhez még jön sok tapasztalat, tudás, kudarc. akármi. minden!

erről jut eszembe egy számomra kedves ember megkérdezte tőlem hogy: " te amúgy jó leszarod az emberiséget kinek a véleményére adsz?miért csinálod ezt?"

a válaszom ez volt :  nem szarom le az emberiséget. csak tudom hogy már nem az amiben én szeretnék élni maga a világ fejlődik rossz felé. én nem akarok a rossz fejlődés része lenne. egészséges sejt beteg testben szindróma. ezzel nem azt állítom hogy én a nagy különc, elvont vagyok a-a! csak hogy rengeteg dolgot ki kell zárnom a külvilágból mert tudom hogy káros rám nézve. minden ember lényege a fejlődés. nem mind 1 nekem hogy milyen lélekkel megyek tovább. lehet sokan nem hisznek a karmában. a lélekvándorlásban. de mi páran tudjuk hogy van. és nem véletlen semmi. csökkenteni kell az engem érő ingerenciákat, behatásokat. ha minden megéreznék bele örülnék. ezért tűnik úgy ha leszarom és bunkózom.pedig csak magam óvom és igyekszem a lényegessel foglalkozni.

azt hiszem... ez így is van.

19... pár óra és annyi vagyok! nem is vágyok most többre... ja de egy kedves üzenetre. bár nagyon bénát írtam. szóval lehet nyomulós volt. bocsánatot már kértem. nem tudom ezt kezelni. ez nem ilyen nyálas szerelmes faszság. ez valami rajongás féle?! nem az se mert más! ez olyan éteribb. lelki valami. kötödés. az meg nem jó? nem szabad függeni. nem is az. áh nem ismertem még magamban ilyet.   (jé a kedves üzenet bár nem kedves de nyugtat. megérkezett még mielőtt közzétenném ezt a hosszú valamit.)

tegnap Meglátogattam  Danit Kecskeméten. :))

 jó volt. emlékeztetésként írom magamnak: az életrevalókat látnom kell. :D

 ja és... még egy apróság amit este írtam mikor Dani vadul próbált hozzá jutni valamihez.

Nincs fű. a kép szakadozik.eső csettint a poros betonon. Eltűnök egy friss kifliben.lelövöm az ingert ha hajtana az agyra! megerőszakolom az ellentéteim ha ellen állnak nekem. mindig én vagyok. mindenki önmagának én, körötte a másik sok én. aki már voltam,leszek.

(fáradt voltam.)

na most 18 évesen ezt így mind gondoltam pont ma. a nyaram nem zárom,értékelem egyenlőre. puszika. :)