2012. december 9., vasárnap

altatásban a szív

gondoltál már rá arra milyen lenne érzelmek nélkül élni? csak libidó, test.
a szívet akasszuk ki a falon logó tájkép mögé és jól van. 

téli álmot alszik majd ott. bátrabb leszel ha nem figyelsz, elfelejted hogy ő létezik.

nagy hülyeség lenne megválni a legfőbb kincsünktől ami mozgat minden napot és csillagot.

mégis azzal hogy "kikapcsoltam" a szeretet, odaadását érzését,érzékelését magamban, sokkal jobban tudtam figyelni önmagamra. önzőbb szeretetet tudtam produkálni, és a hormonok táncában önfeledtem elmerülni, következmény nélkül a hideg mínuszok alatt.

és ez péntek. egy kocsma , ahova nem járunk . (nórival.)
csekély mennyiségű ital, karaoke. 
nem is gondoltam volna hogy önfeledten mikrofonnal a kezemben a hangom még csodás is lehet és dícséretet, elismerést érdemlő. (és nem csak a kocsma muslincáktól... (mily csúnya megfogalmazás.)  )

aztán blbabla. nem nagy tűzijáték. apró fénycsóvák valahol elzártan valakivel, igazából mind 1 kivel, az nem vállt ki semmit. most először nem igazán.
vagy úton az érzéketlenség felé?
nem ez olyan egyszerű... "üres a szív de hajt még a libidó."
meg... szexuális életünk egy képes lapot küldd nekünk, a nyomtatóban nincs papír , a szerelem csak kézzel ír.

lusta vagyok kézzel írni. naplót, képeslapot.

pötyögj csak. kicsi. kéz.  

bedugult az orrom. még mindig nem gyógyultam meg igazán.

belezártalak a nagy sötétségbe. a hideg annyira mocskossá tesz. nyáron legalább tiszta vagyok.

(na nem a dr.og úrra értem. azt már rég nem. jó rég nem. )





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése