Ady mazsolák

Olyan kicsi tenger lett a szivemből
S olyan nagy az Óperenciás.

/Ady vers részletek következnek./

mert Emmi mazsolázik. :)

Aki csak vágyakban maradt
S én csókotokba csókolom majd
Az őszi Napot, magamat.
S csodálatos, nagy csókolódzás
Lesz az édes, őszi estéken,
Mely nem fáraszt úgy, mint a nyári,
De telt lesz, mint tavaszkor, régen
S fiatal csókok tébolyával
Lép majd szívetekre a Tél,
Miként a Tavasz ibolyával:
Még csókol ajkatok s nem él.

máris rájövök mért imádom annyira Ady Endrét. :D

áááá ez meg ez meg jaj de jóóó! :D

Eldönti a sors

Rossz vagy, vagy jó vagy?

Nem születtem én kitalálónak

S nem is születtem rossznak vagy jónak,

De kedves, gyűlölt

Hiábavalónak.

Akarsz maradni?

Én, jaj-jaj, hisz alig tudok adni,

Igérni tudok és megfogadni,

De beváltani?

Inkább elszaladni.

Téged szeretlek,

Hogy Te szeretsz, nem is olyan fontos:

Két ember s mind a kettő bolondos.

Mi lesz velünk, majd eldönti talán

A Sors, e bölcs, gondos.