Melletted minden reggelVidáman ébredek fel,S könnyűnek érzem mindenem.De néha egy hang a szívembenÚj útra szólít engem,Talán nem érted meg sohasem, hogyNem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,Óóó Istenem, miért nincs két életem?Mennyivel könyebb volna,Hogyha két életem volna.Egyet örökre odaadnék neked,A másik szabad lenne,Minden nap szárnyra kelne,S mindenkit szeretne, akit lehet.Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!Óóó Istenem, miért nincs két életem?Hogyha két életem volna,Az egyik gyengéd volna,Magadhoz láncolhatnád.De a másik örök volna,S ha a világ elpusztulna,Akkor is tovább lobogna.Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.Bár volna két életem, nevetnék mindenen!Óóó Istenem, miért nincs két életem?Úgy fáj, hogy nincs két életem.
Miért nincs? Miért fáj ami elmúlt? Miért ráz ki a hideg ha ezt éneklem és nézem...?! miért.. miért.. (az élet rengeteg kérdésel megkínál.. csak néha fel kéne tenni őket...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése